Részletek

Közzétéve: 2016. február 19. péntek, 10:29

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 3855

Támogassa egyesületünket adója 1 %-val!

„Summerhill furcsának tűnik a legtöbb ember számára, mert annyira másféle emlékeik vannak a saját iskoláikról. Nekem normálisnak és értelmesnek tűnik, és fel nem foghatom, hogy miért nem működik hasonlóképpen minden iskola a világon“ – írta Hylda Sims, egykori summerhilli diák (író, költő, énekes) visszaemlékezésében. A. S. Neill könyveinek olvasása közben sokunknak pontosan ugyanez jut az eszébe: miért nem működik minden iskola úgy, ahogy Summerhill? Én vagyok fura, hogy ezt gondolom, vagy a világ az, hogy nem ezt gondolja? Más is gondolja rajtam kívül így ebben az országban? Hol vannak ők? Nem lehetne valahogy összejönni és tenni valamit azért, hogy a Summerhill-típusú iskolákat ne csak egy „pihent agyú skót” hóbortjának tekintsék, hanem törekedjenek arra, hogy ellessék mindazt, ami jó benne? Ami jól működik idestova több, mint 90 éve?

Körülbelül ezen a vonalon alakult meg egyesületünk 2011-ben. Összejött egy pár álmodozó idealista, aki úgy gondolta, az a normális, ha a gyerekre nincsenek mesterségesen fabrikált szabályok ráerőltetve – és ez az iskolára is vonatkozik. Összejöttünk és alapítottunk egy … hát, ha iskolát mindjárt nem is, de legalább egy egyesületet. A nevünk Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület lett. A tagjaink száma egyre nő, és látjuk, hogy az igény egyre nagyobb a demokratikus nevelés/oktatás iránt. Készítettünk honlapot, írogatjuk gondolatébresztő és – formáló cikkeinket: terjesztjük a „Tant”. Közben Magyarországon is megnyitott az első demokratikus iskola, a Horizont, és egyre több olyan tanulóközösség alakul, melyekben demokratikus irányelvek mentén próbálnak berendezkedni, például a Szentendrei-szigeten működő Malom-Alom. A világon szerte kb. 300 ilyen iskola létezik, többek között Lengyelországban, Litvániában, Ukrajnában is – csak, hogy Európa legkeletibb régiójából hozzunk példát. 

Hogy hova fog fejlődni az egyesület, azt még mi sem tudjuk. Vannak vízióink, vágyaink, álmaink és mindenki azt teszi hozzá a munkához, amit tud és szeretne. Közgyűléseinken családias beszélgetések közepette bátorítjuk és inspiráljuk egymást arra, hogy elhiggyük, a demokratikus nevelés és oktatás az, ami normális. És hogy mindennek a sok álomnak egyszer be is kell következnie. Lehet, hogy az első családtagunk az unokánk lesz, akit majd egy ilyen iskolába viszünk egy bizonyos szeptember elsején… De nem csüggedünk, kivárjuk.

Egyesületünk részt vesz a hazai oktatás javítására törekvő mozgalmakban. Terveinkben szerepel egy képzés elindítása is, melyben a demokratikus iskolák működtetésének mikéntjét szeretnénk megmutatni. Továbbra is népszerűsítjük a demokratikus nevelést és oktatást. A demokratikus iskolák legfontosabb szervéről, a gyűlésről részletes kiskátét állítottunk össze.

Mint minden egyesületnek, nekünk is szükségeltetik némi pénzmag a puszta létezéshez is. Ezért kérünk, ha egyetértesz céljainkkal, adományozd adód 1%-át a Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Közhasznú Egyesület javára.

Adószámunk:18506082-1-13

Köszönjük támogatásod!

Részletek

Közzétéve: 2016. február 09. kedd, 18:03

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 4361

Frei Schule Leipzig – A lipcsei szabad iskola

egy ismertetö

Az általános iskola valódi fókusza nem a szűk értelemben vett oktatás, még kevésbé a jövőre való felkészítés, hanem a gyerekek pillanatnyi élete kellene, hogy legyen.

(George Dennison)

Hogyan szerveződik az iskola? A személyzet nyolc tagból áll, akik szoros munkakapcsolatban állnak. Az 1. és 2. csoport termei a földszinten vannak, ahol egy illetve két fős tanári munkacsoport foglalkozik velük. Ezek a csoportok minden reggel egy reggeli gyűléssel kezdik a napot, együtt ebédelnek, együtt mennek kirándulásokra és együtt szervezik a családi munkanapokat.(?) A 3. és 4. csoport termei a második emeleten vannak. Ezeknek a csoportoknak a tanárai szorosan együttműködnek. Az inspiráló tanulási környezetet megvalósításához az iskola speciális foglalkozásokat ajánl és támogatja az egyéni felfedezéseket. (endeavor) Úgy gondoljuk, a mi szerepünk az, hogy tiszteletben tartsuk minden gyerek saját tanulási stílusát és az általa preferált csatornát. (pl. vizuális, auditív, tapintás) Ilyen módon igyekszünk minden gyereket támogatni a sikeres tanulási folyamatban azáltal, hogy eszközöket kínálunk fel illetve tanulási helyzeteket teremtünk, ahol használhatják azokat a készségeket és képességeket, amik az erősségeik. A projekt módszer például nagyszerűen működik a természettudományos témák megértésében. Nekünk nagyon fontos, hogy minden gyerek szeressen iskolába járni és élvezze a tanulás minden percét. „Eleget tanulnak vajon a gyerekek a lipcsei szabad iskolában?” A tapasztalataink azt mutatják, hogy az iskolánkból kikerülő gyerekek akadémiai szempontból sikeresek és megállják a helyüket a későbbiekben.

Részletek

Közzétéve: 2016. február 06. szombat, 09:34

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 2733

Fóti Péter: Az alternatív iskolák jogosultságáról

Az alternatív iskolák olyan szülök kívánságát elégítik ki, akik ilyen vagy olyan okokból elégedetlenek a tradicionális oktatással. Abban természetesen az alternatív iskolák különböznek, hogy ezek közül a kívánságok közül melyiket elégítik ki. Egy Montessori iskola sokkal jobban tudja az alapkészségeket tanítani, azoknak a gyerekeknek, akik szeretnek manipulálni. Rudolf Steiner iskoláiban sokkal lassabban tanítják az írást és az olvasást, mint a tradicionális iskolában. A.S. Neill Summerhillje által inspirált demokratikus iskolákban, a gyerekek sokkal szabadabbak, mint a tradicionális iskolákban, és az iskolai élet szabályozásában a rendszeres demokratikus iskolagyűléseknek nagy szerepe van. Így az iskolarendszerben is jogos, hogy pluralizmus legyen, ahogy a modern társadalmak egyéb szektoraiban! Az iskolázás nem az állam, hanem az állampolgárok joga! (és persze a kötelesség körül is érdemes lenne gondolkodni.)

Az a kérdés, hogy milyen mértékben legyenek az iskolák az állampolgárok adójából finanszírozva egy bonyolult kérdés. Egyfelől, ha a szülök állami, tradicionális iskolába íratják gyereküket, akkor ezt az állam a minden állampolgár által befizetett adóból teszi. Ugyanerre természetesen jogot formálhatna az az állampolgár, aki gyerekének más iskolát választ. A fejkvóta mögött, ez a tiszteletre méltó törekvés állt. Méltányos lenne ennek a rendszernek az újbóli bevezetése.

Részletek

Közzétéve: 2016. január 30. szombat, 14:51

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1808

A Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület alapelvei

(Javaslat a gyűlések, a gyűlésvezetés szabályaira - vitaanyag az egyesület 2016-os közgyülése elé)

1. Miért van erre a dokumentumra szükség?

Meg kell tanulni ezeket a szabályokat! Nemcsak a gyűlések vezetőinek, az egyesület tisztségviselőinek, hanem minden tagnak! Csak ekkor nem fog előfordulni, hogy igazságtalanságok történjenek, vagy a tagok egy kis csoportja a gyűléseket saját érdekei érdekében befolyásolja! Ennek a dokumentumnak az ismerete segít abban, hogy ne bonyolódjunk felesleges vitákba eljárási kérdésekről, hanem a tartalomra tudjunk koncentrálni, amikor összejövünk!

Részletek

Közzétéve: 2016. január 28. csütörtök, 12:06

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1319

John Holt: Miért nem segit a piros tinta az irástanításban?

Fellapoztam az Observer 1982.10.12.-i számát, amely cikket közöl Ted Sizer-től az írástanításról. Akkoriban írtam is egy levelet neki –de mégsem küldtem el, azt gondolván “Mi célja lenne hiábavaló vitába keveredni?”.

Újra elolvasva a cikket nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy fel ne hívjam a figyelmet arra, hogy annak szinte semmi köze a valósághoz, ahogy az elmúlt pár évben szinte egyetlen iskoláról szóló írásának sem. Sizer egy Horatio nevű képzeletbeli angoltanárról ír, “aki hisz a szigorú írásoktatásban”, de akinek nincs ideje “piros golyóstollal elgondolkodtató bírálatot írni a margóra, vagy a diák szövegébe bárhova”. Legyen kevesebb diákja, javasolja Sizer, így hosszabb dolgozatokat írathat, több margót írhat tele piros golyóstollával, ennélfogva feltehetően jobb írókat nevel.

Mindez egy Álomvilágbeli képzelgés.

Részletek

Közzétéve: 2016. január 27. szerda, 14:37

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 11596