Részletek

Közzétéve: 2016. december 03. szombat, 09:12

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1140

Fóti Péter: Amikor a diákok és tanárok demokratizálják az iskolát….

Ha egy olyan diák vagy tanár vagy, aki egy iskolában demokratizálni szeretné az életet, vagy már egy demokratikus iskolában töltöd napjaidat, (ahol már létezik a heti iskolagyűlés és demokratikus önkormányzat), akkor kövesd az alábbi elveket:

Részletek

Közzétéve: 2016. november 27. vasárnap, 16:34

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 2311

Demokratikus iskolák

A demokratikus iskola legfőbb jellemzője, hogy az iskolában egy széles hatáskörű, tanárokat és diákokat is magába foglaló, legalább hetenként egyszer ülésező önkormányzat működik. Az önkormányzat működhet a többségi elv szerint (egy ember egy szavazat), vagy a pl. a szociokrácia (konszenzus) alapján is. Az önkormányzat hatásköre meghatározott, iskolánként különböző, de mindenképp elég széles ahhoz, hogy az önkormányzatnak fontos szerepe legyen az iskola életében. Az egyik legdöntőbb ilyen terület, ahol az önkormányzat fontos szerepet játszik az igazságszolgáltatás. Az iskolán belüli konfliktusokat az iskolai önkormányzat, vagy annak szervei tárgyalják, és oldják meg. Az iskolagyűlés másik fontos szerepe az iskolai törvények, viselkedési szabályok meghozatala és igény szerinti megváltoztatása. Az önkormányzat törvényeit minden iskolai polgár köteles végrehajtani és ellenőrizni is. Az ellenőrzés nem terjedhet ki az önbíráskodásra. A törvények megszegői az iskolagyűlés, vagy annak tisztségviselői (pl. ombudsman) élé kerülnek. A demokratikus iskolák további jellemzője, hogy a gyerekeknek több lehetősége van játszani, az iskolás tanulás kisebb szerepet játszik. Az egyes országok és iskolák sajátosságai szerint lehetséges, hogy a tanításban való részvétel egészen önkéntes-e (Summerhill), vagy csak részben az (Sand School). Vannak demokratikus iskolák, ahol egyáltalán nincsenek órák (Sadbury-Valley). A demokratikus iskolák, bár ma még nem túlzottan elterjedtek, kihívást jelentenek a tradicionális iskolarendszernek, amely elavult tekintélyelvű struktúrákat tart fenn, és ahol a tanítás eltúlzott hangsúllyal nehezedik a gyerekekre. Természetesen a demokratikus iskolák működésében is lehetnek problémák, ha az önkormányzat, az igazságszolgáltatás nem működik, ha kis klikkek alakulnak ki, és az igazságszolgáltatás ezek hatása alá kerül, vagy ha a gyerekek túlzottan kevés inspirációt kapnak a világ megismeréséhez.

• Horizont Iskola, Egerszalók
• Kürt Alapítványi Gimnázium, Budapest
• Summerhill School,  Anglia, Leiston (1921)
• Kapriole demokratikus iskola, Németország, Freiburg  (2001)
• Dartington Hall School (1926-87), Totnes, Anglia
• Sands School, Anglia, Ashburton (2000)
• Az Első Utcai Iskola, New York, USA (1963-64)
• Friskolen 70
• Little Commonwealth
• Sudbury iskolák
• Izraeli demokratikus iskolák

Részletek

Közzétéve: 2016. november 22. kedd, 14:49

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1815

Anonymus: Bullying/Hatalmaskodás

lejegyezte fordította és kiegészítette: Fóti Péter

Vegyük tudomásul: nem tudunk minden gyereknek szeretetet adni. Amikor szeretetet érzünk, az mindig egy bizonyos gyerekre irányul, legföljebb néhányra közülük. Ekkor sem szeretetet adunk, hanem önmagunkat, mert bennünk ez erősebb, mint bennük. Amit minden gyereknek adni tudunk, az a figyelem, a megértés, a türelem, a gondoskodás, és mindenek felett az igazságosság. Ez utóbbi valójában a szeretet egy formája, valóban mindenkinek adható, mert ez az igazi tartalma az igazságosságnak (azáltal, hogy mindenkire vonatkozik). Ez az öntudatos általánosított szeretete az emberiségnek. Mindennek fontosságát egy negatív példán lehet megérteni: a (csecsemőkorból kikerült) gyerek túl tud élni, fejlődni tud akkor is, ha a környezetéből nem kap szeretet, de fejlődése az igazságosság hiányában mélyen torzul. Az igazságosság hiánya gyanakvóvá teszi (képtelenné válik a bizalomra) és valóságképét a gyökerekig eltorzítja.
George Dennison: The lives of children 

Részletek

Közzétéve: 2016. november 16. szerda, 08:13

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1054

Fóti Péter: "A hízelgő, akármi fajta, azokból él, akiknek hízeleg."

La Fontaine: A holló és a róka c. meséjéről

A mese mindenki számára ismerős:

Holló úr ült a fatetőn
Csörébe sajt volt, jókora,
S kit a jó-illat csalt oda,
A róka szólt hízelkedőn:
"Á, jó napot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod."
A holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja
A róka felveszi és egyre hajtja.
"A hízelgő, akármi fajta,
Azokból él, akiknek hízeleg:
Felér a sajttal ez a lecke - vedd."
A holló ámul, pironkodva, végre
Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.

Mi ennek a mesének az értelme? Mit tegyünk vele, milyen korban meséljük a gyerekeknek. Rousseau korában szokásos volt a mesét a gyerekeknek nagyon fiatalon mesélni, és remélni, hogy a gyerekek a mese tanulságát megértve nagy korukban is tudni fogják, hogy vigyázni kell a hízelgőkkel, mert szép szavukkal kicsalják tőlünk a sajt megfelelőjét! Nem rossz gondolat, sokan megszívlelhetnék a mai felnőttek közül, akik mind a mai napig szívják különféle pártok mérgező hízelgését, és szavazataikkal hatalomba juttatják hol ezt, hol azt a hízelgőt.

Részletek

Közzétéve: 2016. november 06. vasárnap, 15:36

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 5700

Fóti Péter: A jó iskola ismérvei 14 pontban

1. Az iskolában tanított tantárgyak között a gyerekem megtalálja a neki tetszőket. Kis hányad legyen mindenki számára kötelező, és sok legyen a szabadon választható, hiszen mi emberek tudunk egymással kooperálni, ismereteink, képességeink kiegészíthetik egymást. Pista tanulja azt, amit Pista szeret, Mihály azt, amit Mihály szeret.
2. Az iskola nyújtson a tantárgyakon kívül egyéb cselekvési lehetőségeket. Ezek is legyenek választhatók, Juli mehessen úszni, Marika kézimunkázhasson.
3. A gyerekeket tájékoztassák, hogy milyen választási lehetőségeik vannak az iskola elvégzése után. Milyen szakmák, milyen foglalkozások valók hozzájuk. János tudja, hogy mit csinál egy szerelő, vagy egy fodrász, Anita, hogy mit csinál egy jogász, vagy egy építész.

Részletek

Közzétéve: 2016. október 27. csütörtök, 15:34

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 875

Frank Smith: Chomsky és Skinner vitája az emberi nyelv természetéről

(fordította Jinda Réka)

Bevezető a fordításhoz

Az alábbi fordítás Frank Smith nyelvpszichológus „Insult of Intelligence” (Az intelligencia elgáncsolása) c. 1986-ban megjelent könyvéből való. A könyv angolul megtalálható az Interneten http://gyanpedia.in/tft/Resources/books/insult.pdf cím alatt. A könyv bevezetésének első bekezdése így hangzik:

 “Húsz év óta két egymással konfliktusban álló realitást tanulmányozok. Az egyik az emberi agy valósága és ezen belül is az, ahogyan gyerekek és a felnőttek tanulnak. A gyerekek, hasonlóan a felnőttekhez állandóan tanulnak, attól a fontos kivételtől eltekintve, amikor meggyőzik őket , hogy nem tudnak tanulni. A ketyegő bomba minden iskolai osztályban az, hogy a gyerekek pontosan azt tanulják, amit tanítanak nekik. Nem azt tanulják amiről a tanárok azt gondolják, hogy tanítanak nekik, vagy másként fogalmazva a tanárok nem azt tanítják, amit szándékuk van tanítani. Ha azt akarjuk megtudni, hogy mit tanulnak a gyerekek, akkor meg kell néznünk azt, hogy hogyan hagyják el az iskolát. Ha azt gondolják, hogy az írás és az olvasás nehéz és értelmetlen, a matematika zavaros dolog, a történelemnek nincs jelentősége, hogy a művészet unalmas, akkor ez az, amire tanították őket. Az emberek azt tanulják meg, amit bemutatnak nekik, és ez nem fog megváltozni a politikusok és a oktatási bürokrácia kedvéért.”

 Az általam kiragadott rész a könyv elejéből arról szól, hogy miféle elméletek állnak ma az oktatási rendszer mögött, illetve arról az eddig sikertelen kísérletről, hogy az oktatási rendszer mögött álló tudományos szemlélet eddigi gondokat okozó, mert gondolattalan viselkedéstudományi megközelítése helyett az ember valódi komplexitását figyelembe vevő jobb elmélet vegye át.

Fóti Péter