Részletek

Közzétéve: 2016. szeptember 12. hétfő, 18:46

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1970

Fóti Péter: Az athéni demokrácia és a mai iskola

Előadás a Babes-Bolyai Tudományegyetem Neveléstudományi konferenciáján

1. Bevezető

2014 március 22-én Kolozsváron jártam a Babes-Bolyai Tudományegyetem Neveléstudományi konferenciáján. Az a megtiszteltetés ért, hogy az egyik fő előadó lehettem. Témámat is szabadon választhattam meg, a konferencia fő címéhez kapcsolódóan. Számomra világos volt, hogy a világban lassan terjedő iskolatípusról, a demokratikus iskolákról fogok beszélni. Hogyan folyik ott a tanulás, mit tudnak az ilyen iskolákba járó gyerekek, és mit jelent ezekben az iskolákban a szabadság. Miközben mindezen gondolkodtam, került kezembe Hans Vorländer német nyelvű: Demokratie című könyve. A könyv nagyon megragadott, és elhatároztam, hogy előadásom témáját kibővítem, azzal, hogy arról is beszélek, hogy mi köze van a mai demokratikus iskoláknak az antik athéni demokráciához. Mostani olvasóim már abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy időközben a könyv az athéni demokráciáról szóló egy fejezetét le is fordítottam és az olvasható a

http://www.demokratikusneveles.hu/index.php/cikkek/13-egyeb-szerzok/237-vorlander-demokracia címen.

Részletek

Közzétéve: 2016. szeptember 05. hétfő, 17:56

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1430

Fóti Péter: Demokratikus módszerek a tanulás-tanítás tervezésében

Hogyan vonjuk be a tanulókat az osztályban a a tanulás-tanítás tervezésébe? Hogyan legyenek aktív tagjai az már az előkészületeknek is? Számos tanár el sem tudja képzelni, hogy ez lehetséges. Itt elmondom, hogy én hogyan gondolom és csinálom:

A gyerekek sajnos nincsenek hozzá szokva ehhez, ezért első időkben bátorítani kell őket a nyílt beszédre az osztályban. A tanárnak az első pillanattól kezdve példát kell mutatnia abban a tekintetben, hogy tiszteli a véleményeket és türelemmel meghallgatja őket. Az osztály az övék is (elsősorban az övék), ezért meg kell hallgatni őket. Tudni kell, hogy magánbeszélgetéseikben sokat foglalkoznak az osztállyal ahol élnek, de ahhoz vannak szokva, hogy a véleményüket meg se hallják, ezért egy idö után inkább meg sem szólalnak. Ezen kell túljutnunk, biztosítani kell a gyerekeket, hogy bármit elmondhatnak, annak nem lesz következménye.

Részletek

Közzétéve: 2016. augusztus 18. csütörtök, 16:04

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 2099

Fóti Péter - Miskolczy Zsuzsa: Iskola- és osztálygyűlési kiskáté

2.kiadás

Ez a kiskáté arra biztatja a tanárokat, hogy az iskolai fegyelmezés helyett támaszkodjanak a megbeszélésekre, a gyerekekkel közös döntésekre. Ezen belül is olyan megbeszéléseket vezessenek, ahol biztosított, hogy mindenki szót kaphasson, és mindenki szavát meg is hallgassák a többiek. Egy ilyen elveken működő osztály rendjét a tanár és a diákok közösen alkotják meg. Nemcsak a szabályokat alkotják meg, hanem azt maguk ellenőrzik is. Így senkinek nem kell rendőrnek lenni, és az osztályban mégis egy sokkal jobb hangulat fog uralkodni. A gyerekek szavát nem csupán az iskolai rend kapcsán érdemes meghallgatni, hanem érdemes megkérdezni őket a tananyaggal kapcsolatban is. (Vekerdy Tamás)

Előszó

„Summerhillben van néhány olyan dolog, amihez én (Neill) jobban értek. Nem kérdezem meg a gyerekeket egy tanár alkalmazásával kapcsolatban. Ena (a feleségem) nem kérdezi meg őket az étkezési menüvel kapcsolatban. Én egyedül döntök arról, hogy hol legyenek a vészkijáratok. Ena dönt az egészséget illető bizonyos dolgokról. Mi vesszük és javíttatjuk a bútorokat, mi döntjük el, hogy milyen tankönyveket veszünk meg. Mindezek a kérdések nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe. A gyerekek nem is akarnak ebbe beleszólni. Az önkormányzat azt jelenti nekik, hogy foglalkoznak mindazokkal a problémákkal, amik az együttélés folyamán felmerülnek. Nem bízunk a gyerekekre olyan kérdéseket, amely meghaladná azt, amit valóban el tudnak dönteni.”(A. S. Neill)

Az alábbi írással abban igyekszünk segíteni osztályoknak, iskoláknak, hogy életüket sikeresebben irányítsák és szervezzék. Egy jó osztály- vagy iskolagyűlés sokban hasonlít ahhoz, ahogy pl. egy parlamenti ülés zajlik. Egyéb jó példákat találhatunk jól működő egyesületeknél, vagy olyan iskoláknál, ahol ez már régóta gyakorlat. Először leírjuk, hogy szerintünk mit tud elérni egy jó iskola/osztálygyűlés, utána pedig megpróbáljuk elmondani mindazt, amit az ehhez vezető úton hasznosnak gondolunk. Nyilván egy csomó kérdés nyitva marad majd, amit mindenkinek magának kell megválaszolnia, vagy fel lehet tenni magán az adott osztály/iskolagyűlésen, hátha a többiek tudnak egy jó választ, vagy ki tudnak valamit találni, ami sokaknak tetszik.

Részletek

Közzétéve: 2016. augusztus 10. szerda, 05:18

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1954

Szigeti Ildi: Kié legyen a nagy kagyló?

AVAGY A DEMOKRATIKUS DÖNTÉS FOLYAMATOK ÁTADÁSA SPONTÁN TÉRBEN A BALATON PARTJÁN 6 ÉVESEKNEK 
(saját élmény leírás)

Szombaton este a Balaton partján este épp hazamenni készültünk, amikor a 3 gyerek: kislányunk Emily (6 éves), és két barátja Dávid (6 éves) és Julcsi (8 éves) osztozkodni kezdett a Balatonból merüléssel közösen kihalászott 10 darab kagylón (kagyló héjakról van szó; a zárt, élő kagylókat mindig visszadobják, hisz azok még élők).

Legutoljára maradt a legnagyobb kagyló. Addigra mind a három gyereknek volt 3 kisebb kagylója, ezt jól megoldották. De kié legyen tizedik, a Legnagyobb Kagyló? Ezt Julcsi halászta, de az egész halászat csapatmunka volt (felváltva tartották a vödröt, és felváltva merültek, tehát a legnagyobb kagyló véletlen volt Julcsi zsákmánya, ezt mindannyian érezték).

Részletek

Közzétéve: 2016. július 31. vasárnap, 10:09

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1748

Fóti Péter: A hallgatás spirálja

Társadalmunk, ellentmondásos viszonyban van abban a kérdésben, hogy ki mikor és mibe szólhat bele. Egyfelől demokráciának nevezzük magunkat, mert minden állampolgárnak joga van részt venni a parlamenti és egyéb szavazásokon, másfelől nincs szavazati joguk a gyerekeknek, és az iskolában nincsenek is a parlamentekhez hasonló szervezetek, és nincsenek döntési jogkörű osztálygyűlések sem. A többség az iskolát nem a demokrácia terepének tekinti, illetve úgy tartja, hogy a gyerekek dolga a szavazati jog elérésig kimerül a tanulásban. Ebbe ugyan bele van értve minimális mértékben a tanulás a demokráciáról is, de annak gyakorlata semmiképp.

Részletek

Közzétéve: 2016. július 24. vasárnap, 11:04

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1259

M. Haun - T. Weisgal -L. Costa - B. Kallick: Miért eredményes a demokratikus iskola?

részlet M. Haun - T. Weisgal: Robert's Rules for Kids and Big Kids c. könyvéböl. Fordította: Veress Orsolya

Amióta csak a tömeges iskolarendszer 150 éve kialakult folyamatos annak kritikája is. A kritikusok legjobbjai nemcsak szóbeli kritikában részesítik azt a pedagógiát, amit az iskolák követnek, hanem a gyakorlatban is bemutatják, hogy az iskola lehet más is, mint ahogy azt a tradicionális iskola teszi. A sokféle kritika közül az egyik ilyen az iskolát demokratikus közösségnek szervezi meg, abban egy nagy hatalmú iskolai önkormányzattal, amiben nemcsak a tanárok döntenek, hanem a gyerekek is. Ezek az önkormányzati gyülések számos demokratikus iskolában ugyanolyan szabályok szerint müködnek, mint egy parlament vagy demokratikus egyesület. Az alábbi fordítással szeretnénk elmagyarázni, miért van az önkormányzati gyülésnek pedagógia szerepe, és miként segiti elö azt, hogy az ezen iskolából kikerülö gyerekek tudjanak stratégiákat megfigalmazni, hogy képesek legyenek másokat megérteni, miért kitartóak saját céljaik megvalósításában, miért kreativak és jó szakemberek.  A szöveg két részböl áll: Minden pont elsö része leirja, hogy Costa és Kallick mit tartanak fontosnak egy ember tulajdonságainak, az ez után következö vastagon szedett részben Haun és Weisgal elmagyarázzák, hogy az iskolai önkormányzat mennyiben járul ehhez hozzá. A fordítás végén számos kapcsolódó oldalt emlitünk, ahol tovább lehet kutatni a demokratikus iskolák müködését. (Fóti Péter)