- Részletek
- Közzétéve: 2016. július 24. vasárnap, 11:04
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 1113
M. Haun - T. Weisgal -L. Costa - B. Kallick: Miért eredményes a demokratikus iskola?
részlet M. Haun - T. Weisgal: Robert's Rules for Kids and Big Kids c. könyvéböl. Fordította: Veress Orsolya
Amióta csak a tömeges iskolarendszer 150 éve kialakult folyamatos annak kritikája is. A kritikusok legjobbjai nemcsak szóbeli kritikában részesítik azt a pedagógiát, amit az iskolák követnek, hanem a gyakorlatban is bemutatják, hogy az iskola lehet más is, mint ahogy azt a tradicionális iskola teszi. A sokféle kritika közül az egyik ilyen az iskolát demokratikus közösségnek szervezi meg, abban egy nagy hatalmú iskolai önkormányzattal, amiben nemcsak a tanárok döntenek, hanem a gyerekek is. Ezek az önkormányzati gyülések számos demokratikus iskolában ugyanolyan szabályok szerint müködnek, mint egy parlament vagy demokratikus egyesület. Az alábbi fordítással szeretnénk elmagyarázni, miért van az önkormányzati gyülésnek pedagógia szerepe, és miként segiti elö azt, hogy az ezen iskolából kikerülö gyerekek tudjanak stratégiákat megfigalmazni, hogy képesek legyenek másokat megérteni, miért kitartóak saját céljaik megvalósításában, miért kreativak és jó szakemberek. A szöveg két részböl áll: Minden pont elsö része leirja, hogy Costa és Kallick mit tartanak fontosnak egy ember tulajdonságainak, az ez után következö vastagon szedett részben Haun és Weisgal elmagyarázzák, hogy az iskolai önkormányzat mennyiben járul ehhez hozzá. A fordítás végén számos kapcsolódó oldalt emlitünk, ahol tovább lehet kutatni a demokratikus iskolák müködését. (Fóti Péter)
- Részletek
- Közzétéve: 2016. július 22. péntek, 04:33
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 862
W.B. Curry: Demokrácia és humanizmus
W.B. Curry 1931 és 1956 között igazgatóként dolgozott a Dartington Hall-i demokratikus iskolában az Anglia-i Devon megyében Totnes közelében. 1947-ben igazgatói tapasztalatait egy könyvben is megjelentette. A könyv cime "Education for Sanity" volt, amit magyarra "oktatás a józanságra" tudnám fordítani. Curry a könyvben az oktatás és nevelés elvi, alapkérdéseivel is foglalkozik, amiknek nemcsak a második világháború pokla után, hanem ma is nagy jelentösége van. Számos vonatkozásban ma a világ ujra olyan eszmék terjedését éli meg, amik háborúkhoz, szenvedéshez vezetett. Ezért érdemes meghallgatni Curry nézeteit. A könyv elsö fejezete megjelent magyarul is az Uj pedagógiai szemle 2015 9-10. illetve 11-12. számában. Az itt következö szöveget ebböl a hosszabb szövegböl választottam ki. (Fóti Péter)
- Részletek
- Közzétéve: 2016. máj. 31. kedd, 07:27
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 3582
Az alábbi irás a Civil Közoktatási Plattform számára született. A szöveg alapötlete tőlem származott ezért bátorkodtam magamat szerzőnek kiirni. Ez úton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segitettek az alapötletet jobban kidolgozni.
Fóti Péter: Milyen iskolarendszert szeretnék?
„A jövő záloga a gyermek?”
Gyakran hangzik el ez a mondat, amikor a magyar oktatásról esik szó. Azonban az oktatásügy jelenleg a gyerekekkel törődik a legkevésbé.
Milyennek szeretnénk látni a jövő nemzedékét? Sikeresnek, magabiztosnak, szociálisan érzékenynek felelősséggel a társadalom iránt? Ezeket az értékeket a család mellett az iskolában kell elsajátítaniuk - ha hagyják nekik.
A magyar oktatást jelenleg gúzsba köti az idö kerekét visszaforgatni akaró köznevelési törvény, az esztelen túlcentralizálás. Számtalan sebből vérzik a rendszer, emiatt a szakmai szervezetek egy új oktatási modellt sürgetnek, melynek alapja az élményszerű tanulás, a befogadó, esélyteremtő óvoda és iskola, valamint a 21. század kihívásainak megfelelő tudás.
Éppen ezért 2016 februárjában negyvenöt civil és szakmai szervezet részvételével megalakult a Civil Közoktatási Platform, melynek célja a modern, jól működő, egy demokráciához méltó oktatási rendszer kialakítása Magyarországon.
A civil kezdeményezés szerint ehhez elengedhetetlenül szükséges az iskolai rendszer mielőbbi újragondolása.
- Részletek
- Közzétéve: 2016. április 15. péntek, 16:20
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 2080
Fóti Péter: Demokratikus iskola - Demokratikus döntéshozatal
Demokratikus döntéshozatal az iskolákban, ha egyáltalán létezik, akkor az korlátozva van arra, hogy a gyerekek megszervezzenek-e egy bulit, vagy milyen színűre fessék az osztály falát. Olyanról, hogy a tanárok felvételébe a gyerekek beleszólhatnak, magyar iskolában még nem hallottam. Ha ezt mégis megtehetnék, véleményüket maximum meghallgatnák, de nem lehetne szavazati joguk a kérdésben. Az iskola szabályait és a tananyagot a felnőttek határozzák meg, és minden más javaslatot ezzel kapcsolatban elutasítanak, mint nevetségeset.
- Részletek
- Közzétéve: 2016. április 09. szombat, 15:40
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 953
Jason Preater: A te demokratikus gyűlésed
Több és jobb demokratikus gyűlésre van szükségünk. Ebben az írásban leírom, hogy hogyan állhatod fel azt a demokratikus gyűlést, amelyen a Summerhill iskola gyűlése mintájára működik.
- Részletek
- Közzétéve: 2016. április 08. péntek, 15:02
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 1370
Lőrinczi János - Szabó Éva: A DEMOKRÁCIÁT IS TANULNI KELL
(1992 - Igazlátó Nap c. kötetböl)
Miért vágtunk bele?
Az utóbbi hónapokban (években) számos fogalom vált divatossá, mint pl. pluralizmus, demokrácia, parlamentarizmus, alkotmányosság stb. Ám e fogalmak célként való megfogalmazása, zászlókon való lobogtatása még nem eredményezi ezek gyakorlati megvalósulását, csupán a lehetőséget, ha úgy tetszik, a politikai „áldást" adja meg, hogy ezek mindenki számára kézzelfogható valósággá váljanak. Így van ez a demokrácia esetében is, amelynek pedig csak az értelmezésén kellett változtatnunk, hiszen eddig is „létezett". Továbbra is csak szép elv marad azonban akkor, ha nem tudunk előrelépni abban, hogy ez nap mint nap megnyilvánuljon viselkedésünkben, kapcsolatainkban, gondolatainkban. Természetes lenne a demokratikus gondolkozás és viselkedés azoknak a számára, akik ezt a mintát tanulnák a családban, az iskolában és egyéb emberi kapcsolataikban. Abban, hogy ez ma még nincs így, biztosak vagyunk. Főleg nincs így az iskolában, ahol nagyon erősen él az alá- és fölérendelésen alapuló hatalmi struktúra. Ezen különösebben nem is lehet csodálkozni, hiszen a mai felnőttek (tanárok) nagyrészt ezt tanulták és ezt adják tovább. Mégis mi vagyunk azok, akiknek lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez az „ördögi kör" megszakadjon. Különösen fontos lenne, hogy az első lépéseket ezen a területen az iskola tegye meg, egyrészt mert a gyerekek idejük legnagyobb részét itt töltik, másrészt mert ez is képviselhet olyan jelentőséget a felnőtt életre való felkészítésben mint bármely tananyag.
- Részletek
- Közzétéve: 2016. április 03. vasárnap, 15:04
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 1934
Fóti Péter: Nincs jó büntetés
A Dartington Hall iskola önkormányzatának tapasztalatai
Az önkormányzat egy állandóan változó rendszer, nem lehet egyszer és mindenkorra kitalálni. Az alapelvei persze fontosak és szeretném, hogy elterjedjenek. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az iskola egy működő társadalom, nem csupán gyerekek és tanárok halmaza, ahol a gyerekek tanulnak és parancsoknak engedelmeskednek. Egy elő társadalom soha nem statikus, és még alkotmányos elvei is változhatnak egyik évről a másikra. Ha visszatekintünk az elmúlt századok történetére, akkor azt láthatjuk, hogy az erőszak helyére lassan a meggyőzés lép. Az embert meg lehet győzni, ha megmutatják neki cselekedetei lehetséges következményeit. Néha ugyan vissza kell térni a nyers erőhöz, mert időről-időre megmutatkozik az emberek nyughatatlansága. De jó lenne, ha erre egyre ritkábban kerülne sor. Ehhez mindenkinek jobban kellene értékelnie a kíváncsiságot, a kalandokat, a változásokat, hiszen ezek révén ismerhetik föl az emberek, hogy van választási lehetőségük.
Amikor Dartington Hall vezetését 1931-ben W.B. Curry átvette, gyanakodott az önkormányzatra. Amennyire más iskolák önkormányzatait ismerte, azt gondolta, hogy azok túlzottan sokat kormányoznak és túlzottan sok büntetést alkalmaznak. Mint minden érzékeny, ember ö is hajlott az anarchizmusra és nem könnyen fogadta el, hogy a törvények és a kormányzás szükségszerű.
- Részletek
- Közzétéve: 2016. április 01. péntek, 08:36
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 1566
Dartington Hall demokratikus iskola (1926-87)
.jpg)
Az iskolát az amerikai milliomos Elmhirst házaspár alapította, akik 1926-ban megvették az dél-angliai Devon megyében Totnes városka melletti, kiterjedt Dartington Hall birtokot. A birtokon számos mezőgazdasági és ipari vállalkozás mellett egy iskolát is létrehoztak, amelyet eleinte maguk igazgattak. 1930-ban döntöttek úgy, hogy az iskolának saját igazgatóra van szüksége.
Választásuk az akkora már iskolaigazgatói tapasztalattal rendelkező William Burnlee Curry(1900-1962)-re esett. Curry 1957-ben egészségügyi okokból visszavonulni kényszerült. 1962-ben autóbaleset áldozata lett.
Curry után az iskolának még hat igazgatója volt. Az iskolaigazgatókat a Dartington Hall-i birtok intéző bizottsága választotta ki, nem mindig szerencsés kézzel. Ennek ellenére az iskola prosperált. Elveiben továbbra is úgy működött, mint azt Curry kialakította.
Az iskola bezárásáról a birtok intézői döntöttek 1987-ben, a gyerekek és a tanárok ellenére. Az iskola három volt tanára az iskola bezárása után a gyerekek egy részével együtt megalapította a SANDS demokratikus iskolát a közeli Ashburton-ben. Ez az iskola jelenleg is működik. A Dartington Hall-i iskola múltjáról az egykori tanárok és diákok által működtetett honlapon található még információ: . Ma azok az iskolák, amelyek a Dartington Hall-i iskolához hasonló önkormányzatokat működtetnek, demokratikus iskolának nevezik magukat. Világszerte 200 és 300 között van a számuk. Nemzetközi szervezetük a IDEC (International Democratic Education Conference), Európai szervezetük az EUDEC (European Democratic Education Community). Ennek magyar tagszervezete a 2011-ben alakult Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület , azaz ez a honlap, ahol ez a cikk is olvasható!
Itt összegyüjtöttük mindazt, ami magyarul az iskoláról hozzáférhetö:
- Részletek
- Közzétéve: 2016. március 25. péntek, 11:22
- Közzétette: Lipovits Ágnes
- Találatok: 1137
Egyesületi közgyűlés 2016. április 23-án szombaton 10.30-kor Budapesten, a Tranzitban!
Helyszín: 1067 Budapest, Király utca 102, I. emelet
1. A Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület alapelveinek megvitatása
2. Fóti Péter: A Robert féle müködési rend: áldás vagy átok (Kiselöadás és vita)
3. Hogyan áll a demokratikus oktatás ügye Magyarországon?
4. Terveink a jövöre
5. Egyebek
6.
Emlékeztetünk Benneteket arra, hogy az alapszabály szerint, ha a kitűzött időpontban nincs jelen a szavazásra jogosult tagok több mint a fele, a közgyűlés nem határozatképes. A megismételt közgyűlést egy óra elteltével, 2016. április 23-án 11.30 órára hívjuk össze, amely az eredeti közgyűlés napirendi pontjaiban a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
Mindenkit szeretettel várunk!
- Részletek
- Közzétéve: 2016. március 19. szombat, 18:54
- Közzétette: Fóti Péter
- Találatok: 2573
Fóti Péter – Fóti Mihály – Miskolczy Zsuzsanna: Iskola- és osztálygyűlési kiskáté
„Summerhillben van néhány olyan dolog, amihez én (Neill) jobban értek. Nem kérdezem meg a gyerekeket egy tanár alkalmazásával kapcsolatban. Ena (a feleségem) nem kérdezi meg őket az étkezési menüvel kapcsolatban. Én egyedül döntök arról, hogy hol legyenek a vészkijáratok. Ena dönt az egészséget illető bizonyos dolgokról. Mi vesszük és javíttatjuk a bútorokat, mi döntjük el, hogy milyen tankönyveket veszünk meg. Mindezek a kérdések nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe. A gyerekek nem is akarnak ebbe beleszólni. Az önkormányzat azt jelenti nekik, hogy foglalkoznak mindazokkal a problémákkal, amik az együttélés folyamán felmerülnek. Nem bízunk a gyerekekre olyan kérdéseket, amely meghaladná azt, amit valóban el tudnak dönteni.” A. S. Neill
Az alábbi írással abban igyekszünk segíteni osztályoknak, iskoláknak, hogy életüket sikeresebben irányítsák és szervezzék. Egy jó iskolagyűlés sokban hasonlít ahhoz, ahogy pl. egy parlamenti ülés zajlik. Egyéb jó példákat találhatunk jól működő egyesületeknél, vagy olyan iskoláknál, ahol ez már régóta gyakorlat. Először leírjuk, hogy szerintünk mit tud elérni egy jó iskola/osztálygyűlés, utána pedig megpróbáljuk elmondani mindazt, amit az ehhez vezető úton jónak gondolunk. Nyilván egy csomó kérdés nyitva marad majd, amit mindenkinek magának kell megválaszolnia, vagy fel lehet tenni a következö iskola- vagy osztálygyűlésen, hátha a többiek tudnak egy jó választ, vagy ki tudnak valamit találni, ami sokaknak tetszik.