Részletek

Közzétéve: 2016. augusztus 18. csütörtök, 16:04

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1965

Fóti Péter - Miskolczy Zsuzsa: Iskola- és osztálygyűlési kiskáté

2.kiadás

Ez a kiskáté arra biztatja a tanárokat, hogy az iskolai fegyelmezés helyett támaszkodjanak a megbeszélésekre, a gyerekekkel közös döntésekre. Ezen belül is olyan megbeszéléseket vezessenek, ahol biztosított, hogy mindenki szót kaphasson, és mindenki szavát meg is hallgassák a többiek. Egy ilyen elveken működő osztály rendjét a tanár és a diákok közösen alkotják meg. Nemcsak a szabályokat alkotják meg, hanem azt maguk ellenőrzik is. Így senkinek nem kell rendőrnek lenni, és az osztályban mégis egy sokkal jobb hangulat fog uralkodni. A gyerekek szavát nem csupán az iskolai rend kapcsán érdemes meghallgatni, hanem érdemes megkérdezni őket a tananyaggal kapcsolatban is. (Vekerdy Tamás)

Előszó

„Summerhillben van néhány olyan dolog, amihez én (Neill) jobban értek. Nem kérdezem meg a gyerekeket egy tanár alkalmazásával kapcsolatban. Ena (a feleségem) nem kérdezi meg őket az étkezési menüvel kapcsolatban. Én egyedül döntök arról, hogy hol legyenek a vészkijáratok. Ena dönt az egészséget illető bizonyos dolgokról. Mi vesszük és javíttatjuk a bútorokat, mi döntjük el, hogy milyen tankönyveket veszünk meg. Mindezek a kérdések nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe. A gyerekek nem is akarnak ebbe beleszólni. Az önkormányzat azt jelenti nekik, hogy foglalkoznak mindazokkal a problémákkal, amik az együttélés folyamán felmerülnek. Nem bízunk a gyerekekre olyan kérdéseket, amely meghaladná azt, amit valóban el tudnak dönteni.”(A. S. Neill)

Az alábbi írással abban igyekszünk segíteni osztályoknak, iskoláknak, hogy életüket sikeresebben irányítsák és szervezzék. Egy jó osztály- vagy iskolagyűlés sokban hasonlít ahhoz, ahogy pl. egy parlamenti ülés zajlik. Egyéb jó példákat találhatunk jól működő egyesületeknél, vagy olyan iskoláknál, ahol ez már régóta gyakorlat. Először leírjuk, hogy szerintünk mit tud elérni egy jó iskola/osztálygyűlés, utána pedig megpróbáljuk elmondani mindazt, amit az ehhez vezető úton hasznosnak gondolunk. Nyilván egy csomó kérdés nyitva marad majd, amit mindenkinek magának kell megválaszolnia, vagy fel lehet tenni magán az adott osztály/iskolagyűlésen, hátha a többiek tudnak egy jó választ, vagy ki tudnak valamit találni, ami sokaknak tetszik.

Részletek

Közzétéve: 2016. augusztus 10. szerda, 05:18

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1871

Szigeti Ildi: Kié legyen a nagy kagyló?

AVAGY A DEMOKRATIKUS DÖNTÉS FOLYAMATOK ÁTADÁSA SPONTÁN TÉRBEN A BALATON PARTJÁN 6 ÉVESEKNEK 
(saját élmény leírás)

Szombaton este a Balaton partján este épp hazamenni készültünk, amikor a 3 gyerek: kislányunk Emily (6 éves), és két barátja Dávid (6 éves) és Julcsi (8 éves) osztozkodni kezdett a Balatonból merüléssel közösen kihalászott 10 darab kagylón (kagyló héjakról van szó; a zárt, élő kagylókat mindig visszadobják, hisz azok még élők).

Legutoljára maradt a legnagyobb kagyló. Addigra mind a három gyereknek volt 3 kisebb kagylója, ezt jól megoldották. De kié legyen tizedik, a Legnagyobb Kagyló? Ezt Julcsi halászta, de az egész halászat csapatmunka volt (felváltva tartották a vödröt, és felváltva merültek, tehát a legnagyobb kagyló véletlen volt Julcsi zsákmánya, ezt mindannyian érezték).

Részletek

Közzétéve: 2016. július 31. vasárnap, 10:09

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1708

Fóti Péter: A hallgatás spirálja

Társadalmunk, ellentmondásos viszonyban van abban a kérdésben, hogy ki mikor és mibe szólhat bele. Egyfelől demokráciának nevezzük magunkat, mert minden állampolgárnak joga van részt venni a parlamenti és egyéb szavazásokon, másfelől nincs szavazati joguk a gyerekeknek, és az iskolában nincsenek is a parlamentekhez hasonló szervezetek, és nincsenek döntési jogkörű osztálygyűlések sem. A többség az iskolát nem a demokrácia terepének tekinti, illetve úgy tartja, hogy a gyerekek dolga a szavazati jog elérésig kimerül a tanulásban. Ebbe ugyan bele van értve minimális mértékben a tanulás a demokráciáról is, de annak gyakorlata semmiképp.

Részletek

Közzétéve: 2016. július 24. vasárnap, 11:04

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 1221

M. Haun - T. Weisgal -L. Costa - B. Kallick: Miért eredményes a demokratikus iskola?

részlet M. Haun - T. Weisgal: Robert's Rules for Kids and Big Kids c. könyvéböl. Fordította: Veress Orsolya

Amióta csak a tömeges iskolarendszer 150 éve kialakult folyamatos annak kritikája is. A kritikusok legjobbjai nemcsak szóbeli kritikában részesítik azt a pedagógiát, amit az iskolák követnek, hanem a gyakorlatban is bemutatják, hogy az iskola lehet más is, mint ahogy azt a tradicionális iskola teszi. A sokféle kritika közül az egyik ilyen az iskolát demokratikus közösségnek szervezi meg, abban egy nagy hatalmú iskolai önkormányzattal, amiben nemcsak a tanárok döntenek, hanem a gyerekek is. Ezek az önkormányzati gyülések számos demokratikus iskolában ugyanolyan szabályok szerint müködnek, mint egy parlament vagy demokratikus egyesület. Az alábbi fordítással szeretnénk elmagyarázni, miért van az önkormányzati gyülésnek pedagógia szerepe, és miként segiti elö azt, hogy az ezen iskolából kikerülö gyerekek tudjanak stratégiákat megfigalmazni, hogy képesek legyenek másokat megérteni, miért kitartóak saját céljaik megvalósításában, miért kreativak és jó szakemberek.  A szöveg két részböl áll: Minden pont elsö része leirja, hogy Costa és Kallick mit tartanak fontosnak egy ember tulajdonságainak, az ez után következö vastagon szedett részben Haun és Weisgal elmagyarázzák, hogy az iskolai önkormányzat mennyiben járul ehhez hozzá. A fordítás végén számos kapcsolódó oldalt emlitünk, ahol tovább lehet kutatni a demokratikus iskolák müködését. (Fóti Péter)

Részletek

Közzétéve: 2016. július 22. péntek, 04:33

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 907

W.B. Curry: Demokrácia és humanizmus

W.B. Curry 1931 és 1956 között igazgatóként dolgozott a Dartington Hall-i demokratikus iskolában az Anglia-i Devon megyében Totnes közelében. 1947-ben igazgatói tapasztalatait egy könyvben is megjelentette. A könyv cime "Education for Sanity" volt, amit magyarra "oktatás a józanságra" tudnám fordítani. Curry a könyvben az oktatás és nevelés elvi, alapkérdéseivel is foglalkozik, amiknek nemcsak a második világháború pokla után, hanem ma is nagy jelentösége van. Számos vonatkozásban ma a világ ujra olyan eszmék terjedését éli meg, amik háborúkhoz, szenvedéshez vezetett. Ezért érdemes meghallgatni Curry nézeteit. A könyv elsö fejezete megjelent magyarul is az Uj pedagógiai szemle 2015 9-10. illetve 11-12. számában. Az itt következö szöveget ebböl a hosszabb szövegböl választottam ki. (Fóti Péter) 

Részletek

Közzétéve: 2016. máj. 31. kedd, 07:27

Közzétette: Fóti Péter

Találatok: 3681

Az alábbi irás a Civil Közoktatási Plattform számára született. A szöveg alapötlete tőlem származott ezért bátorkodtam magamat szerzőnek kiirni. Ez úton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik segitettek az alapötletet jobban kidolgozni.

Fóti Péter: Milyen iskolarendszert szeretnék?

„A jövő záloga a gyermek?”

Gyakran hangzik el ez a mondat, amikor a magyar oktatásról esik szó. Azonban az oktatásügy jelenleg a gyerekekkel törődik a legkevésbé.

Milyennek szeretnénk látni a jövő nemzedékét? Sikeresnek, magabiztosnak, szociálisan érzékenynek felelősséggel a társadalom iránt? Ezeket az értékeket a család mellett az iskolában kell elsajátítaniuk - ha hagyják nekik.

A magyar oktatást jelenleg gúzsba köti az idö kerekét visszaforgatni akaró köznevelési törvény, az esztelen túlcentralizálás. Számtalan sebből vérzik a rendszer, emiatt a szakmai szervezetek egy új oktatási modellt sürgetnek, melynek alapja az élményszerű tanulás, a befogadó, esélyteremtő óvoda és iskola, valamint a 21. század kihívásainak megfelelő tudás.

Éppen ezért 2016 februárjában negyvenöt civil és szakmai szervezet részvételével megalakult a Civil Közoktatási Platform, melynek célja a modern, jól működő, egy demokráciához méltó oktatási rendszer kialakítása Magyarországon.

A civil kezdeményezés szerint ehhez elengedhetetlenül szükséges az iskolai rendszer mielőbbi újragondolása.