Megosztás

Peter Foti: Comparing Summerhill (A.S Neill) and the Harzberg (F. Peschel ) School
 

 

Introduction

Many people know, that children’s learning is

  • Continual
  • Effortless
  • Inconspicuous
  • Boundless
  • Unpremeditated
  • Independent of reward and punishment
  • Based on self image
  • Vicarious / Resolute
  • Never forgotten
  • Inhibited by testing
  • A social activity
  • Grows
Megosztás

Bas Rosenbrand: Tanári készségek és eszközök egy demokratikus iskolában

Bevezető

Azért gondoltam, hogy tartok egy szemináriumot a címben jelzett témáról, mert rájöttem, hogy milyen sok dolgot kell annak tudnia, aki gyerekekkel dolgozik. A nevem Bas Rosenbrand és Hollandiából jöttem. 15 évvel ezelőtt alapítottam meg az első iskolámat. Ez az iskola 7 évig működött.

Eredetileg elemi iskolai tanítóként végeztem. Miután megkaptam a diplomám egy iskolában dolgoztam, és bár a kisebb gyerekekkel jól kijöttem, a nagyobbak között nem tudtam rendet tartani. Elgondolkodtam, hogy miért, és rájöttem: az ok az volt, hogy nem értettem egyet a rendszerrel. A gyerekek érezték ezt, és ezért viselkedtek úgy, ahogy viselkedtek. Ekkor az a gondolat merült fel, hogy egy másfajta állást keresek, vagy megváltoztatom a rendszert. Egy évet gondolkodtam ezen és aztán a második lehetőséget választottam: és így alapítottam egy új iskolát.

Megosztás

Falko Peschel: A harzberg-i iskoláról

(ismertetö iskolaprospektus)

A harzberg-i iskola egy tandíjmentes, alsó tagozatos általános magániskola, amely kiegészíti a lügde-i/Észak-Rajna-Wesztfália/Németország térség iskolakínálatát. A szülők előtt megnyit egy lehetőséget, hogy ha úgy találják jónak akkor gyermekük számára ezt az iskolát válasszák. Magán fenntartású iskola lévén, a harzberg-i iskola rugalmasan reagál a felmerülő igényekre és nagymértékben igazodik a gyermekek és a szülők szükségleteihez.

Az iskola nemcsak tiszteletben tartja a megszokott irányelveket és tantervi előírásokat, hanem bizonyos területeken felül is múlja azokat. A koncepció sajátossága az oktatás magas fokú individualizációjában rejlik. A gyerekek vegyes korosztályú (osztatlan) 20-40 fős csoportban, állandó mentorokkal tanulnak.

Megosztás

Sir Ken Robinson: A demokratikus iskolákról

Elöszó Jerry Mintz könyvének 2. bövített kiadásához

fordította: Miskolczy Zsuzsa

Jelen könyv a demokratikus iskolákról szól, és arról hogyan és mi okból különbözik gyökeresen a hagyományos intézményektől. A teljesen demokratikus iskolákban, a diákok végrehajtói hatalommal bírnak saját tanulásuk kormányzása felett és minden más felett is, amely arra hatással lehet, ideértve az iskola működtetését, az órarend összeállítását, a tanterv megalkotását, az értékelést, az eszközök kiválasztását és még a tantestület alkalmazását illető kérdéseket is. Úgy tűnhet, a demokratikus iskolák a hagyományos, felnőttek által irányított oktatás minden felett rendelkező jellegével szöges ellentétben áll. Sok tekintetben ez így is van.

Megosztás

Fóti Péter: 20 kérdés a demokratikus iskolákról

Az Interneten megtalálható 20 kérdés és válasz a Waldorf-iskoláról c. kiadvány arra inspirál, hogy magam is hasonló kérdésekre válaszolva átgondoljam azt, hogy mik a különbségek a Waldorf iskolák és a Demokratikus iskolák között. Joggal kérdezheti valaki, hogy mi is az a demokratikus iskola, mert Magyarországon egyenlöre kevés van belölük. Kevés, de nem semmi. A Demokratikus iskolákhoz tartozónak érezzük a budapesti Kürt gimnáziumot, az egerszalóki Horizont Iskolát és a pócsmegyeri Malom Alom demokratikus tanulóközösséget is.  (A világon több száz demokratikus iskola létezik: lásd: IDEN Network)

Megosztás

Rick Posner: Jefferson County Open School:  A lelkes kezdeti évek (1970-80)

A Jefferson County Open School 47 éve töretlenül működik az USÁ-ban. Így indult:

1970-ben egy szülőkből, leendő diákokból és tanárokból álló csoport kérelmet intézett Colorado legnagyobb oktatási megyéjéhez, Jefferson megyéhez. Olyan kerületi alternatív általános iskolát szerettek volna létrehozni, amely kifejezi a neveléssel és életmóddal kapcsolatos filozófiájukat, és lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy olyan közösségben érhessék el céljaikat, amely egyszerre demokratikus és támogató. A szülők álma olyan iskola volt, ahol

– mindig a gyermek egész személyiségének fejlődése áll középpontban;

– a tanterv a diákok igényeihez mérten készül el;

– a nevelés az egyéniség kibontakozását segíti elő, a mássággal szemben nem elutasító, hanem támogató;

Megosztás

Jefferson County Open School

Video amit az iskola diákjai készítettek és rövid fordítás Rick Posner könyvéből az iskoláról.

Ma rettenetesen sokat hallunk az oktatásról és az iskolákról. Mindenkinek van véleménye arról, hogy hogyan teljesítenek az iskolák és milyen változásokra lenne szükség. Ritkábban kerül sor azonban arra, hogy valaki alaposan megvizsgálja, hogy mit is jelent a nevelés és az oktatás. (education)

Megosztás

Demokratikus iskolák

A demokratikus iskola legfőbb jellemzője, hogy az iskolában egy széles hatáskörű, tanárokat és diákokat is magába foglaló, legalább hetenként egyszer ülésező önkormányzat működik. Az önkormányzat működhet a többségi elv szerint (egy ember egy szavazat), vagy a pl. a szociokrácia (konszenzus) alapján is. Az önkormányzat hatásköre meghatározott, iskolánként különböző, de mindenképp elég széles ahhoz, hogy az önkormányzatnak fontos szerepe legyen az iskola életében. Az egyik legdöntőbb ilyen terület, ahol az önkormányzat fontos szerepet játszik az igazságszolgáltatás. Az iskolán belüli konfliktusokat az iskolai önkormányzat, vagy annak szervei tárgyalják, és oldják meg. Az iskolagyűlés másik fontos szerepe az iskolai törvények, viselkedési szabályok meghozatala és igény szerinti megváltoztatása. Az önkormányzat törvényeit minden iskolai polgár köteles végrehajtani és ellenőrizni is. Az ellenőrzés nem terjedhet ki az önbíráskodásra. A törvények megszegői az iskolagyűlés, vagy annak tisztségviselői (pl. ombudsman) élé kerülnek. A demokratikus iskolák további jellemzője, hogy a gyerekeknek több lehetősége van játszani, az iskolás tanulás kisebb szerepet játszik. Az egyes országok és iskolák sajátosságai szerint lehetséges, hogy a tanításban való részvétel egészen önkéntes-e (Summerhill), vagy csak részben az (Sand School). Vannak demokratikus iskolák, ahol egyáltalán nincsenek órák (Sadbury-Valley). A demokratikus iskolák, bár ma még nem túlzottan elterjedtek, kihívást jelentenek a tradicionális iskolarendszernek, amely elavult tekintélyelvű struktúrákat tart fenn, és ahol a tanítás eltúlzott hangsúllyal nehezedik a gyerekekre. Természetesen a demokratikus iskolák működésében is lehetnek problémák, ha az önkormányzat, az igazságszolgáltatás nem működik, ha kis klikkek alakulnak ki, és az igazságszolgáltatás ezek hatása alá kerül, vagy ha a gyerekek túlzottan kevés inspirációt kapnak a világ megismeréséhez.

Megosztás

Előzetes A „Lyukas óra – egész nap“ c. Filmből!

A film bemutatja ahogy egy fiatal anya egy ideális iskolát keres a fiának.

Felfedezi a demokratikus iskolák őseit a 19. századba visszatekintve, elutazik Izraelbe, Angliába és Németországba. Ezeken a helyeken beszél tudósokkal, pedagógusokkal, filozófusokkal, neurobiológusokkal, mint Wolfgang Edelstein, Julian Nida-Rümelin, Gerald Hüther és a demokratikus iskola mozgalom vezetőivel, mint Yaakov Hecht-el, aki az első izraeli demokratikus iskolát megalapította, Leonard Turtonnal, aki Summerhill tanára, és gyerekekkel és tanárokkal demokratikus iskolákból. Több mint 90 ember járult hozzá ehhez a filmhez, amikor klippeket készítettek arról, hogy mit jelenthet a demokrácia és a részvétel a mai társadalomban az élet minden területén.

Megosztás

Fóti Péter: A demokratikus iskola

(Népszabadság / 2016-03-11)

A Nagy Pedagógus Tüntetésen kezembe nyomtak egy táblát. Az állt rajta: „Pluralizmust". Örömmel mutattam fel a táblát, noha átázott miatta a jobb kezemen a kabát.

A pluralizmus nem csupán a társadalomban van eltűnőben, hanem az iskolarendszerben is. Vannak még alternatív iskolák, de állandó veszélyben. A bizonytalanságban tartás a 2010 óta regnáló hatalom általános jellemzője. Problémák persze korábban is voltak. Az 1993-as pluralista oktatási törvényt fokozatosan lerontották újabb és újabb feltételekkel, amelyek egyre inkább nehezítették az alternatív iskolák alapítását. Holott igény van rá, de jaj annak, aki ebbe a fába vágja a fejszéjét.
Az iskolarendszer egy plurális társadalomban három fő kérdésre keresi a választ:

1. Mit kell tenni azért, hogy a kivívott demokrácia fennmaradjon?
2. Mit kell tenni azért, hogy a felnövő generáció boldoguljon?
3. Mit kell tenni azért, hogy a felnövő generáció erkölcsös legyen?

Szerzők


Látógatóink