Megosztás

Demokratikus Nevelés online továbbképzés

A Neteducatio pedagógus továbbképzésre alapult szervezet irja magáról:

Nálunk mindent megtalál, ami egy pedagógus életét könnyebbé, eredményesebbé teszi:

  • könnyen, gyorsan elvégezhető távoktatásos továbbképzések
  • a pedagógus könyvespolcáról nélkülözhetetlen szakmai kiadványok
  • portfólió készítésben, tanfelügyeleti ellenőrzésre felkészítő online anyagok

Az ajánlatok között található a Demokratikus nevelés az iskolában cimü továbbképzés is, amit a Neteuducatio (és egyesületünk tagja) munkatársa Váczi Dorottya fejlesztett ki. Ö ezzel a szöveggel ajánlja a képzést:

"Nem a gyerekeket kell az iskolához szabni, hanem az iskolát a gyerekekhez: Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy mindenki szabadon kibontakoztathassa önmagát, a maga és a társadalom lehető legnagyobb hasznára.„

Megosztás

Mit ad a körbeszélgetés a csoportnak?

 

 

Régi

Új

Homályos egyéni célok

Világos célok és szándékok

Elsősorban beszélni

Többet odafigyelni és hallgatni

„Nekem van inkább igazam”

„A maga szempontjából mindenkinek igaza van”

Néhány ember dominálja a beszélgetést

Mindenki teret kap arra, hogy hozzájáruljon

Egymást meggyőzni

Együtt dönteni

Megpróbálni valamit bizonyítani

Meghallgatásra és megértésre találni

Egymás ellen harcolni

Egymást kölcsönösen kiegészíteni

Egy nem kielégítő döntést el kell fogadni

Egy hatékony döntés születik

Ellenállás és frusztráció

Világos döntések, amit mindenki oszt

Időpazarlás döntésekre, amik nem fognak működni

Az időt jó döntésekre fordítani. Ez hosszú távon időt spórol.

Egy hang, vagy a többség számít

Minden hang meghallgatásra kerül, és mondandója figyelembe lesz véve

A megbeszélésről lecsökkent energiával távozunk

A megbeszélés után több energiánk van.

Megosztás

Beszélgetések új filozófiája (II.)

Egy kör-beszélgetés gyűlés lefolyása:

  • (0) A helység elökészítése
  • (1) A megérkezés (check-in)
    • Megérkezés fizikailag és szellemileg
    • Megegyezés arról, hogy mennyi ideig fog a beszélgetés/megbeszélés tartani
  • (2) A szerepek kiosztása
    • A megbeszélés vezetöjének kiválasztása
    • A jegyzökönyv
    • Az idöbeosztás
    • A folyamatok kézbentartása
  • (3) A napirend kialakítása (közösen)
    • Megérkezés
    • Elsö kör
    • Második kör
    • Döntések
    • Bejelentések
Megosztás

Beszélgetések új filozófiája (I.)

Bevezető

Egy egészséges közösségben (szervezetben) alapvetően fontos a döntéshozatal jó módszere. Hogyan lehetséges, hogy mindenki azt érezze, a többiek gondoskodnak róla, meghallgatják, és mégis hatékonyan folyik a munka?

A körökben beszélgetés módszere, amelynek filozófiáját itt szeretném bemutatni  számos csoportot, alternatív iskolát mentett már meg,  és volt képes potenciális konfliktusforrásokat közösséget megerősítő eseménnyé alakítani. 

A körbeszélgetés alapja, szemben a többségi elvvel, hogy itt nincs többség és kisebbség. Ugyanakkor szemben a másik szélsőséggel, amely teljes egyetértésre törekszik (szociokrácia) a körbeszélgetés csupán azt tűzi ki céljául, hogy senki ne ellenezze a döntéseket. Nem kell tehát egyetérteni, de nem is szabad frontálisan szemben állni! 

Megosztás

A DEMOKRATIKUS NEVELÉS ELVEI ALAPJÁN MŰKÖDŐ TANULÓKÖZÖSSÉG A SZENTENDREI-SZIGETEN

Megosztás

Falko Peschel: Az iskola, ahol a gyerekek eredményesen és értelmesen  tudnak és akarnak tanulni.

 

(részletek Falko Peschel: Offener Unterricht Schneider Verlag 2009. c. könyvéből)

A szerkesztő bevezetője

Nem tudom, hogy a magyar pedagógiai irodalomban használatos-e a nyitott tanítás (Offene Unterricht) kifejezés. Ha nem, akkor jó lenne, ha bevonulna a tudatunkba, mégpedig azzal a gazdag tartalommal, ahogy ezt Falko Peschel leírta 2002-ben irt kétkötetes munkájában. A munkában a szerzö számos reformpedagógia irányzatot értékel (Montessori, Dalton terv, Freinet). Ugyancsak szól a demokratikus iskolák mozgalmáról is (Summerhill – A.S. Neill). Peschel képes arra, hogy a legjobb hagyományokból merítsen, a nélkül, hogy egyik irányzathoz kötné magát. Legközelebb állnak hozzá Celestine Freinet és A.S. Neill nézetei. De még őket se majmolja kritika nélkül. Neill számára a tanítás mikéntje nem sokat számított. Megelégedett azzal, hogy felmentette a gyerekeket a kötelező óralátogatás alól, de felmentette a tanárokat is az alól, hogy komolyan foglalkozzanak azzal, hogy miként lehet intellektuális területeken is a legtöbbet „kihozni” a gyerekekből. (Ez persze nem jelenti azt, hogy ne becsülnénk mindenféle emberi tehetséget, amiből nagyon sokféle van, és amelyeket a tradicionális iskola nem sokra becsül) Mert erre csak akkor kerülhet sor, ha nem a szabadság szóval zsonglőrködünk, hanem megpróbáljuk annak tartalmi dimenzióit is kibontani.

Megosztás

Ian Cunningham: "mi az oktatás alternatíváját kínáljuk, nem pedig alternatív oktatást."

Eligazító feljegyzés az SML College, Brighton (Anglia) vonatkozásában

Tavaly októberben, egy reggel, két Ofsted (Oktatási Szabványok Hivatala) ellenőr érkezett előzetes bejelentés nélkül a Brighton-i Self Managed Learning College-ba, Brighton-ba. Valószínűleg a városi tanács alkalmazottja hívta fel őket - aki a megelőző napon tett látogatást ugyanitt -, hogy ez egy illegális iskola, és feltehetőleg be akarta záratni az intézményt. A főfelügyelő szánt némi időt a diákok személyes kikérdezésére. Afelől érdeklődött, hogy mit szoktak csinálni, és hogyan működik az iskola abban az időben, amit ott töltenek.

Megosztás

K. Horváth Zsolt: A demokrácia pedagógiai megalapozásának kísérlete 1945-ben

Mérei Ferenc: A gyermek világnézete. Gyermeklélektani tanulmány

(Utánközlés a szerzö engedélyével az "50 könyv, amit minden baloldalinak ismernie kell" c. könyvböl)

Mérei Ferenc pszichológus, pedagógiai szakember 1945 októberében megjelent munkájának választása kevésbé személyes, mint inkább közéleti jellegű. A magyar történelemben 1989 legalább olyan súlyú fordulat vagy cezúra volt, mint amilyen a rendkívül összetett 1945-ös esztendő volt, s ma, a rendszerváltás után huszonhat évvel, s a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatodik évében érdemes azon elgondolkodni, hogy miért nem sikerült a demokrácia kultúrájának meggyökeresítése. 2010 után ugyanis a demokratikus jogállam intézményrendszerének gyors, szinte ellenállás, ellenérzés nélküli lebontása sokakat arra a következtetésre vezetett, hogy 1989-et követő években pusztán a demokrácia intézményrendszerét sikerült felépíteni, de szemlélete és gyakorlata nem tudott rutinná válni a mindennapi kultúrában, nem vált habituálissá. A demokratikus intézményrendszer gyors ellehetetlenítése ugyanis visszavezethető oda (is), hogy a magyar társadalom tagjai jelentős részének nem vált élménnyé a demokrácia, a közügyekben való tevékeny részvétel. A demokrácia ilyen szempontból az elit ügye és foglya maradt 1989 után, amennyiben kulturális, társadalmi és gazdasági tőkével rendelkező tagjai voltaképpen „elvárták” a társadalom többi tagjától, hogy önmagától „megértse”, „belássa” annak fontosságát – mindenféle kommunikáció nélkül.

Megosztás

Fóti Péter - Miskolczy Zsuzsa: Iskola- és osztálygyűlési kiskáté

2.kiadás


Ez a kiskáté arra biztatja a tanárokat, hogy az iskolai fegyelmezés helyett támaszkodjanak a megbeszélésekre, a gyerekekkel közös döntésekre. Ezen belül is olyan megbeszéléseket vezessenek, ahol biztosított, hogy mindenki szót kaphasson, és mindenki szavát meg is hallgassák a többiek. Egy ilyen elveken működő osztály rendjét a tanár és a diákok közösen alkotják meg. Nemcsak a szabályokat alkotják meg, hanem azt maguk ellenőrzik is. Így senkinek nem kell rendőrnek lenni, és az osztályban mégis egy sokkal jobb hangulat fog uralkodni. A gyerekek szavát nem csupán az iskolai rend kapcsán érdemes meghallgatni, hanem érdemes megkérdezni őket a tananyaggal kapcsolatban is. (Vekerdy Tamás)

Előszó

„Summerhillben van néhány olyan dolog, amihez én (Neill) jobban értek. Nem kérdezem meg a gyerekeket egy tanár alkalmazásával kapcsolatban. Ena (a feleségem) nem kérdezi meg őket az étkezési menüvel kapcsolatban. Én egyedül döntök arról, hogy hol legyenek a vészkijáratok. Ena dönt az egészséget illető bizonyos dolgokról. Mi vesszük és javíttatjuk a bútorokat, mi döntjük el, hogy milyen tankönyveket veszünk meg. Mindezek a kérdések nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe. A gyerekek nem is akarnak ebbe beleszólni. Az önkormányzat azt jelenti nekik, hogy foglalkoznak mindazokkal a problémákkal, amik az együttélés folyamán felmerülnek. Nem bízunk a gyerekekre olyan kérdéseket, amely meghaladná azt, amit valóban el tudnak dönteni.”(A. S. Neill)


Az alábbi írással abban igyekszünk segíteni osztályoknak, iskoláknak, hogy életüket sikeresebben irányítsák és szervezzék. Egy jó osztály- vagy iskolagyűlés sokban hasonlít ahhoz, ahogy pl. egy parlamenti ülés zajlik. Egyéb jó példákat találhatunk jól működő egyesületeknél, vagy olyan iskoláknál, ahol ez már régóta gyakorlat. Először leírjuk, hogy szerintünk mit tud elérni egy jó iskola/osztálygyűlés, utána pedig megpróbáljuk elmondani mindazt, amit az ehhez vezető úton hasznosnak gondolunk. Nyilván egy csomó kérdés nyitva marad majd, amit mindenkinek magának kell megválaszolnia, vagy fel lehet tenni magán az adott osztály/iskolagyűlésen, hátha a többiek tudnak egy jó választ, vagy ki tudnak valamit találni, ami sokaknak tetszik.

Megosztás

Szigeti Ildi: Kié legyen a nagy kagyló?

AVAGY A DEMOKRATIKUS DÖNTÉS FOLYAMATOK ÁTADÁSA SPONTÁN TÉRBEN A BALATON PARTJÁN 6 ÉVESEKNEK 
(saját élmény leírás)

Szombaton este a Balaton partján este épp hazamenni készültünk, amikor a 3 gyerek: kislányunk Emily (6 éves), és két barátja Dávid (6 éves) és Julcsi (8 éves) osztozkodni kezdett a Balatonból merüléssel közösen kihalászott 10 darab kagylón (kagyló héjakról van szó; a zárt, élő kagylókat mindig visszadobják, hisz azok még élők).

Legutoljára maradt a legnagyobb kagyló. Addigra mind a három gyereknek volt 3 kisebb kagylója, ezt jól megoldották. De kié legyen tizedik, a Legnagyobb Kagyló? Ezt Julcsi halászta, de az egész halászat csapatmunka volt (felváltva tartották a vödröt, és felváltva merültek, tehát a legnagyobb kagyló véletlen volt Julcsi zsákmánya, ezt mindannyian érezték).

Szerzők


Látógatóink