Megosztás

Fóti Péter:  Az iskolagyűlés funkciói

 

Információterjesztés

  • Bejelentések

  • Időpontok

  • Utalás veszélyforrásokra

  • Új szabályok

Egy lehető teljes részvétel szükséges, de legalábbis ajánlott

Tanácskozás

Problémák, kérdések együttes megbeszélése. A megbeszélések vezethetnek döntésekhez, de ez nem szükségszerű. Tanácskozások szolgálhatnak arra is, hogy közösségi álláspontok megerősítést nyerjenek. A tanácskozások témája kiterjedhet olyan dolgokra is, amelyeket a közösség nem dönthet el, olyan dolgokra, amellyel kapcsolatban a kérdésben döntést hozók nincsenek, vagy csak részben vannak jelen. A tanácskozások célja: döntések előkészítése vagy azok befolyásolása.

Részvétel

A részvétel az iskola életében egy az iskolagyűlésnél nagyobb téma. Kívánatos, hogy a közösség ne állítson akadályokat ez elé. Ennek egyik módja az, hogy az iskolagyűlés se legyen olyan, hogy a részvétel elé akadályokat állít. Ezért nem jó, ha túlzottan bonyolult problémák kerülnek megvitatásra, ha a folyamatok túlzottan komplikáltak, ha a használt nyelv érthetetlen, unalmas témák mind mind akadályozzák, hogy a részvétel e fontos intézménye betöltse szerepét. Az iskolagyűlés csak akkor lesz a részvétel előrehajtó intézménye, ha az iskola minden tagja partnernek tekinti a másikat, és ezt nem csupán szavakban deklarálja. (elsősorban a felnőttekre vonatkozik, de bizonyos gyerekekre is, akik rossz mintákat kaptak)

Közösségépítés

Szükséges értékek:

  • Empátia

  • Egymásra figyelés

  • Asszertivitás (se nem alávetés, se nem agresszió)

  • Egymáshoz tartozás érzésének kialakulása

  • Biztonságérzés, védettség

Egy lehetőleg teljes körű részvétel ezért fontos lehet. A legfontosabb a gyűlések atmoszférája. Ide tartozik a közös konfliktusmegoldás: Megoldott konfliktusok segítik a közösség épülését. Konfliktusok generálása nem előnyös. Ezért előnyös lehet vitatott kérdésekben nem hozni döntéseket.

Döntéshozó szerv

A demokratikus iskola lényegi ismérve, hogy az iskolagyűlés döntéseket is hoz. A döntéseket egy folyamat előzi meg, amely a probléma félmerülésétől a döntésig tart, sok lépésen keresztül. Az elv ebben az, hogy az iskola minden tagjának befolyása lehessen az iskolára számos, bár nem minden kérdésben. Az út ehhez úgy vezet, hogy mindenki előterjesztést vihet az iskolagyűlés elé, amelyben egy döntést javasol. Mindenkinek egyenlő befolyása kell hogy legyen a hatalomra, amit az iskolagyűlés testesít meg az iskolai élet meghatározott területén. Amennyiben a döntési folyamatok túlkomplikáltak az oda vezethet, hogy a részvétel megnehezedik. Ezt lehetőleg el kell kerülni.

Csatlakozó oldalak:


Látógatóink