Barion Pixel

Körbeszélgetés tréning

nap
óra
perc
mperc

Érdeklődés vezette tanulás képzés!

nap
óra
perc
mperc

Egy iskola Harisnyás Pippinek

Ha Astrid Lindgren egy helyet tervezett volna Harisnyás Pippinek, ahol tanulni lehet, valószínűleg valami olyasmi jött volna létre, mint a Harzbergi iskola: egy iskola frontális tanítás nélkül, ami gyerekeket és szülőket egyaránt felvillanyoza.



Lennard hat éves és szó szerint minden érdekli. Ebben a pillanatban a és b-vel számol, a számok világa már az óvodában világos volt számára. „Ha az egész első osztály alatt a 20-as számkörben kellett volna maradnia, egészen biztos, hogy felhívta volna magára a figyelmet azzal, hogy zavarja az órát“. Mondja Kerstin, Lennard mamája. Ezért írattuk be őt ide, ebbe az iskolába.

Itt, ez a Hárzbergi iskola (http://www.bildungsschule-harzberg.de/), ahova majd két tucat lány és fiú jár. A kisiskola jól illik a kis faluhoz: Harzbergnek 85 lakója van Ostwestfahlenben található. Ide vetődött a tanár házaspár, Falko és Steffi Peschel, amikor saját iskola után néztek: „Itt ideális körülményeket találtunk“ – mondja Steffi, magyarázva döntésüket. Az épület éppen megfelelő méretű: sok hely az iskolának és nekünk is három gyerekünkkel.



A nyári szünet vége óta járnak ide a 6 és 10 év közti gyerekek egyetlen „osztályba”. Mindegyikük különleges a maga módján, ahogy Lennard is az. Két fiú és egy lány egy otthonból jönnek mindazokkal a problémákkal, amiket a legvadabb előítéletekben találhatunk. Két kislánynak súlyos hiperaktivitási problémája van. Néhány gyereknek olyan nehezére esik a tanulás, hogy a fejük felett ott lebegett, hogy át kell tenni őket a normál iskolából kisegítőbe.



Ez a magániskola semmiképpen nem elit iskola. Ennek megfelelően a szülők nem fizetnek iskolapénzt. Ugyanakkor azért van egy önkéntes hozzájárulás az iskola költségeihez.

Ami itt más, hogy nem léteznek olyan dolgok, mint amik az iskola szóról általában eszünkbe juthatnak: nincs tanítás, nincs tábla, nincs tanári dobogó, nincs csengetés, nincsenek munkalapok, nincsenek iskolai füzetek, tankönyvek és nincsenek házi feladatok.

Felötlik természetesen a kérdés: hogyan fognak itt tanulni? Valamint: Egyáltalán szabad-e így iskolát üzemeltetni? Az utóbbira először válaszolva: Igen szabad. “Ha valaki átolvassa a tanterveket, akkor a koncepciónk annak teljesen megfelel” – világosít fel Falko Peschel.

Ezen túl már évek óta így dolgozik. Az iskolaalapítás előtt Eitdorfban a Harmonie iskolában volt helyettes iskolavezető. Azelőtt Troisdorfban négy éven át követte és dokumentálta saját osztályának előrehaladását, és összehasonlította ezt más „normális” osztályokéval. Az eredmények azt mutatják, hogy az ő gyerekei átlagon felül teljesítenek. 3/4-ük gimnáziumban folytatta a tanulmányait, annak ellenére, hogy az első évben nem gondolták, hogy erre sor kerülhet.



Az iskola klasszikus tanítás nélkül, sikeres tanulóvá teszi a gyerekeket. „E mögött nem egy titok áll, hanem egy régi felismerés, miszerint minden ember akkor tanul különösen gyorsan és alaposan (hosszútávra), ha amit tanul, az érdekli.” – mondja Peschel. „És aki teljesen azonosul a tanulási céljával, az tanulási nehézségek ellenére is képes erőt megfeszítve dolgozni, hogy célját elérje.



Pontosan ezt láthatjuk az osztály összes gyerekénél. Már az elsősök kutatnak a számítógép segítségével, hogy prezentációt tartsanak. Ezért a az osztályban nem egy számítógép van, hanem 12. Mindegyik az internetre kapcsolva. Az, hogy a helyesírást tudni kell, mindenki számára nyilvánvaló: Google nem találja meg a helytelenül beírt szavakat. Ahonnan még információt lehet beszerezni, az a nagyszerű könyvtár magában az iskolában.



És természetesen az önmagunk által elért dolgok büszkeséggel töltenek el bennünket! Olyan büszkévé, hogy a gyerekek túlnőnek magukon. A kislány, akinek nagy koncentrációs problémái voltak, két óra alatt egy egész történetet írt és dolgozott át. Miután a szöveget a többieknek felolvasta, úgy döntött: „Most megírom a történetet angolul is!” és hozzá is fogott. Röviden összefoglalva: A tanítás helyett van rengeteg munka, amit a gyerekek maguk keresnek maguknak.



Ez nem működik a kezdetektől! Egy osztályban, ahol tanulástól megmámorosodott tanulók vannak, a tanárnak korábban nehéz munkát kellett végezni, befektetni. Eleinte csak kevés gyereknek van célja, és a többségben fel kell ébreszteni a tanulás örömét. Ehhez jönnek olyan kulcsfontosságú képességek mint késznek lenni egy cél érdekében fáradozni, ki kell tudni tartani, csoportban kell tudni dolgozni, koncentrálni kell tudni. Ennek érdekében dolgoznak a tanárok minden gyerekkel.



Ennek a munkának az elején az áll, hogy egy gyerek érdeklődés és perspektívát kell találjon magának. Az első kérdések, amivel a tanév elején találkozott, ezek voltak: „Miért vagy itt? Mit szeretnél itt csinálni?”



Erre csak kevés gyerek tudta a választ, a legtöbbjük erre szótlanná lett, emlékszik Steffi Peschel, és meséli, hogy milyen nehéz volt ezeket a ötlet nélküli napokat, néha heteket kibírni. De ez az előfeltétele annak, hogy a korábban szótlanná vált gyerekek hagyják magukat megfertőzni azoktól, akikben a tanulási vágy mozog. „Ez azonban csak akkor sikerül, ha őket erre nem ösztökélik!” – mondja Steffi Peschel.

Semmi erőszak, kényszer – ez a legfontosabb parancs! Ezért zárhatja be magát Lisa olyan hosszú ideig a WC-re amennyire csak akarja. Kyra-Lea eltöltheti a reggelt a könyvtárban, és Éva a ablakpárkányon ülhet. Azonban egyetlen gyerek sem zavarhatja a többit. “Mert az, hogy valaki „azt teheti, amit akar” nem jelenti azt, hogy valaki a többiek kárára teheti ezt.” – mondja Steffi Peschel.



Most, hat hónappal az iskolakezdés után, meséli a rendszeres napi reggeli körben, hogy Siri-vel együtt egy Power-Point bemutatót állít majd össze. Áron egy könyvet ír, Éva azt kéri Steffitöl, hogy adjon neki különlegesen nehéz számítási feladatokat. Ronja pedig, aki a reggeli kört vezeti, megkérdezi a többieket, hogy Dávid milyen büntetést kapjon, mert az iskolakertben levő játszótéren nem tartotta magát a megállapodott szabályokhoz.

A Peschel-modell működik: A gyerekek egymás után maguktól rájönnek, hogy miként alakul ki egy jó tanulási klíma. Demokratikusan újra és újra változtatják a szabályokat, de minden gyerek tudja, hogy mi az, ami éppen érvényes. Ez is szabaddá teszi a fejet a tanulásra.

Kapcsolódó linkek:

Szerzö Cim WWW
NDR Német nyelvű 45 perces film Falko Peschel osztályáról angol felirattal. https://www.libed.org.uk/index.php/videos
Hannelore Zehnpfennig Miért hagytam fel a frontális tanítással? http://www.tani-tani.info/miert_hagytam_fel_a_frontalis_tanitassal
Fóti Péter A tanulásról a szabad iskolákban http://www.tani-tani.info/a_tanulasrol_a_szabad_iskolaban
Falko Peschel A tanulás demokratizálása http://www.tani-tani.info/a_tanulas_demokratizalasa
Falko Peschel Az iskola, ahol a gyerekek eredményesen és értelmesen tanulni tudnak és akarnak. (I.) https://www.demokratikusneveles.hu/index.php/10-tanulmanyok/373-peschel-az-iskola
Fóti Péter Miért tanulunk? https://www.demokratikusneveles.hu/index.php/65-demokratikus-neveles/mit-jelent-a-tanulas/376-foti-peter-miert-tanulunk
Fóti Péter interjú Falko Peschellel Élet az iskolában… http://www.tani-tani.info/elet_az_iskolaban
Falko Peschel:  A harzberg-i iskoláról (ismertetö iskolaprospektus) https://www.demokratikusneveles.hu/index.php/21-demokratikus-neveles/demokratikus-iskolak/397-falko-iskola-ismerteto

Forrás: Eltern 2010 / 4 3-5.old (www.elternfamily.de)

Fordította: Fóti Péter

Korrigálta: Széger Kati

(Visited 14 times, 1 visits today)
Fóti Péter

Fóti Péter

Szerkesztő

Hasonló cikkek

podium

John Holt: Túlélés vagy tanulás? – Pódiumbeszélgetés

Pódiumbeszélgetés – 2023. április 22-én, a Demokratikus Nevelésért Egyesület közgyűlésén John Holt amerikai tanár először 1964-ben megjelent könyve egyszer már elért Magyarországra 1991-ben. Ekkor a Gondolat Kiadó gondozásában jelent meg a könyv, annak eredeti, 1964-ben megjelent formájában. John Holt azonban

Tovább olvasom »