Barion Pixel

3. DEMOKRATIKUS NEVELÉS KONFERENCIA

nap
óra
perc
mperc
Keresés
Close this search box.

Jason Preater: Demokratikus gyűlések mindenhol…

image_pdfimage_print

Egy demokratikus társadalomnak alapeleme kellene, hogy legyen a demokratikus gyűlés. Akkor miért lehet olyan ritkán jól működő demokratikus gyűlésre bukkanni? Legyen az munkahelyen, szervezeteknél, szomszédok közt vagy akár barátok csoportja esetében, a demokratikus döntéshozás siralmas állapotban van. Hadd mutassam meg ezt néhány példával.

A KERÜLETBEN

A héten lakóközösségi gyűlésen voltam. Ezek a “közösségek” távol állnak attól, amire a nevük utal. A közösség csak azért létezik, mert a spanyol életben oly gyakran szerepet játszó lakótelepi lakások osztoznak a közös körülményekben, szolgáltatásokban és a felelősségben. a szomszédok mindegyike éli a saját életét, és bár a liftben vagy lépcsőházban üdvözlik egymást,  nincs különösebb érzelmi vagy társasági kapcsolat köztük.

Ez nem is számít. A demokratikus gyűlések azért vannak, hogy kiegyenlítsék az emberek közti különbséget és egy közösségben többségi szavazattal döntésre tudjanak jutni. A közösség elnöki posztja évente változik. Az említett 9 emeletes épületben ez emeletről emeletre halad úgy, hogy az egy szinten lévő 3 lakásból valaki lesz a pénztáros, egy másik pedig az elnök. A pozíciókat nem megszavazzák, hanem önként vállalják.

Ennek van értelme, hasonlóan az athéni demokráciához: mindenki résztvevő; nincs korlátozás tehetség vagy tapasztalat alapján; senki nem lehet “vezető” egy évnél hosszabb ideig; a pozíciókért nem jár fizetség, tehát nem csábít a korrupció vagy a profizmus.

És a gyűlések mégsem működnek. Azért nem, mert nem figyelnek azokra az egyszerű módszerekre, amiket bármelyik summerhilli gyerek észrevenne:

  • Nincs egy olyan elnök, aki pártatlanul viszonyul minden felszólalóhoz.
  • Az emberek nem jelzik kézfeltartással beszédszándékukat.
  • Nem napirend szerint haladnak.
  • Amíg valaki beszél, a többiek kisebb csoportokban beszélgetnek.
  • Szavazás nélkül hoznak döntéseket.
  • A résztvevők késnek és engedély nélkül távoznak.
  • Nincs elfogadott módja a bizottságok létrehozásának.

Egyéb posztokban már kitértem rá, hogy működik mindez Summerhillben. Summerhillben az Elnök csak akkor szólalhat fel, ha arra az időre lemond a posztjáról. Ez elengedhetetlen a Gyűlés működtetése szempontjából. Az Elnök irányítja a Gyűlést, megadja az irányt és a célt, ill. a résztvevők által felvetett információhalmazból kiválasztja a lényeget: mi a puszta hozzászólás, mi tanács, és mi az indítvány, javaslat.

A lakógyűlésen, ahol jelen voltam, a fentiek közül egyet sem alkalmaztak, mert nem volt elnök. a résztvevők láthatólag úgy gondolták, csak akkor hallgatják meg őket, ha másoknál hangosabban beszélnek. A témába nem vágó dolgokról beszéltek, és mindenfelvetett téma sajnos az önös érdekeik előtérbe helyezők irányába haladt.

Nem értették a különbséget a hozzászólás és a javaslattétel között.  Ez nem az ő hibájuk: egyszerűen csak nincs gyakorlatuk a módszerben. Ki hibáztathatná őket, mert azt hiszik, az nyer, aki a leghangosabban kiabál.  Viszont nyilvánvaló, hogy ilyen módon ez a gyűlés nem működik!

ÓVAKODJ A DEMOKRATIKUS FŐNÖKTŐL

Nem hiszem, hogy ez egy különösen rossz gyűlés lett volna, hiszen találkoztam már hasonlókkal más környezetben. Voltam munkaértekezleteken, pl. ahol egyértelmű cél volt a tanítási tapasztalatok megosztása, de a központ igazgatója saját célját ásta alá közbeszólásaival, ítélkezésekkel és végső összegzésével. A szomorú az, hogy a legtöbben ezt is várják el, és nem is csodálkoznak rajta. Csak az jön rá, hogy mennyire unalmas és eredménytelen is ez a „főnökösködés”, aki már dolgozott olyan rendszerben, ahol ez nem létezik. Önellentmondást tartalmazó kommunikációhoz vezethet, haa „főnök” olyan érzelgős, merev felnőtt, aki népszerűségre tör és mindent saját elgondolása szerint csináltat. (Bateson „kettős-kötés” elmélete)

Másrészt eszembe jut a felfüggesztett parlament, amit a múltkori spanyol választások eredményeztek. Azt hiszem, ha az emberek ilyen alacsony szinten képzettek az alapvető demokratikus folyamatok terén, igen kis remény van a demokráciára nagyobb méretekben. Népámítóknak, leendő zsarnokoknak és macsó „főnököknek” ugyanaz a szomorú sora vár ránk, amit eddig is tapasztaltunk. És meg fogjuk érdemelni.

Az egyik legerősebb érv a demokratikus nevelés mellett- a velejáró plusszokkal együtt, mint az egyenlőség, a tisztelet és a szabadság- az, hogy egyszerűen jobbá tenné az életet, ha az emberek tudnák, hogy hozzanak döntést konfliktus nélkül. Neillnek az állítása, hogy Summerhill képes megváltoztatni a világot, az egyike azoknak, amikkel leginkább egyet tudok érteni.

Fordította: Ginter Zsuzsa

Forrás: http://summerhilldemocratics.net/2015/12/24/democratic-meetings-in-the-world/

Kapcsolódó oldalak: 

(Visited 97 times, 1 visits today)
Fóti Péter

Fóti Péter

Szerkesztő

Hasonló cikkek

3. DEMOKRATIKUS NEVELÉS KONFERENCIA​

III. Demokratikus Nevelés Konferencia

3. Demokratikus Nevelés Konferencia 2018 és 2019 után idén is megrendezésre kerül a Demokratikus Nevelés Konferencia! Rendezvényünkön lehetőség nyílik arra, hogy a résztvevők tapasztalt szakértők és pedagógusok segítségével felfedezzék, hogy hogyan, milyen módszerekkel – például nyílt konfliktusmegoldás, iskolai önkormányzat és

Tovább olvasom »
John Holt

John Holt: Bamba álarc

Részlet John Holt Túlélés vagy tanulás? c. könyvének (Oriold kiadó 2023) 4. fejezetéből A közelmúltban egy […] cikkben olvastam valamit, ami sokáig motoszkált a fejemben, de csak nemrég jöttem rá, hogyan kapcsolódik ahhoz, amit a gyerekeknél tapasztalok. A cikk írója

Tovább olvasom »