Három napos továbbképzés. Elméleti alapok és saját tapasztalat.
2023. március 18, április 1, április 22. (szombat) 10-17 óráig
Máig emlékszem, amikor már több mint 30 évvel ezelőtt először találkoztam Thomas Gordon kommunikációs elképzeléseivel. Új dolgokat tanultam meg, mint az értő figyelem vagy az én üzenet. Ugyancsak hatással volt rám a problémamegoldás gordoni módszere, amely 6 ponton keresztül mutatta be a konfliktusmegoldás egyes lépéseit. Mindezek a képességek később visszaköszöntek minden esetben, amikor arról volt szó, hogy egy kisebb emberi csoport úgy dönt, hogy ügyeit rendszeres találkozásokon beszéli meg.
Jó néhány évvel később találkoztam azután ugyanezzel egy iskola keretében is. Elvarázsolt az angliai Summerhill iskola önkormányzat. Ennek hatására több barátommal együtt megalapítottuk a Demokratikus Nevelésért Egyesületet, hogy terjesszük az iskolai önkormányzatok eszméjét. Ekkor még a többségi elv uralta gondolkodásomat. További változást okozott az előadás, amit egy Holland nő, Evelin Pince tartott a demokratikus iskolák találkozóján 2011-ben. Itt hallottam először a szociokrácia szót. Mindezzel együtt meglepődtem, amikor a módszert az egerszalóki iskola tanári kara is alkalmazta a tanárok gyűléseinél. Mindezekben akkor mélyedtem el még jobban, amikor a fent említett holland iskola alapítójának Bas Rosenbrand-nak az előadásait hallgattam Finnországban. Ő annak a módszernek a megalkotója, amit ma a legjobbnak tartok kisebb, maximum 8 fős csoportok működéséhez.
Értő figyelem
Én üzenet
III. módszer
A gyűlés lefolyása
A gyűlésvezető feladatai
A gyűlésvezető képzése
A gyerekek morális fejlődésé
Körbeszélgetés
A napirend megalkotása
A különféle körök
Önálló érdeklődési terület...
A tanulás, ha azt az érdeklődés vezeti egy körfolyamatban valósul meg. Ennek a folyamatnak a lépései nem feltétlenül egymást követik, de a legtöbb esetben arról van szó, hogy a tanuló megfogalmazza igényeit, hogy mi mindent szeretne megtudni. Ezeket az igényeket nem lehet egyszerre kielégíteni, ezért szükség van arra, hogy a tanuló kiválassza azt az elemet, amivel a közeljövőben foglalkozni fog. A választást egy tervezési (előrelátási) szakasz követheti. Ekkor fogalmazza meg pontosan a tanuló azt, hogy kivel és milyen módszerekkel, milyen időbeosztással próbálkozik. A tanulás ideje alatt, mindezek a lépések újra és újra előfordulhatnak.
Mindezek a szabályok alkotják a tanulás szociális környezetét!
Milyen szabályokra lenne még szükségünk, mit hagyjunk el?
A kifüggesztett bemutatók listáján megyünk végig. Meghallgatjuk/megnézzük amit a vállalkozó el szeretne mondani nekünk.
Egyrészt az önálló munka végén a bemutatók visszajelzéssel fejeződnek be. Ezen túl az egész minden nap végén lehetőség lesz reflektálni az egész napra, egymást és szemináriumvezetőt kérdezni, tapasztalatokat kicserélni.
„Amikor az egyesület konferenciáit előkészítettük hetente tartottunk on-line megbeszéléseket. Egyetlen egyszer veszekedtünk csak. Pontosan ugyanazon az egy alkalmon, amikor nem használtuk a körbeszélgetést.”
A lista nekem olyan, mint egy igazi iskola modellje: a részvétel önkéntes.
Nincs feleltetés, nincsenek dolgozatok.
Vannak viszont időről időre személyes találkozók, ahol sokat beszélgetünk, vagy meglátogatunk egy-egy érdekes iskolát. Főként a lista tagjaiból alakult az egyesület, amely a demokratikus iskola elveinek és gyakorlatának terjesztését tűzi ki céljául!
Az oldal online fizetési szolgáltatását a Barion szolgáltatja
2022 © Minden jog fenntartva! | Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF | Süti szabályzat
