Informális tanulás – szabadon választható kurzus
Kurzusvezető: Lehmann Miklós (lehmann.miklos@tok.elte.hu)
Tanárok: Fóti Péter, Ginter Zsuzsi, Juhász Vera, Novák Jula, Saly Erika, – a Demokratikus Nevelésért Egyesület tagjai
Tömbösített kurzus a félév során: 5 alkalom, alkalmanként 3-3 óra (egy alkalom 2×90 perc) + intézménylátogatás egy demokratikus működésű intézményben. Az alkalmak pénteki napokon lesznek megtartva. A kurzus maximális létszáma 25 fő, amit a jelentkezés sorrendjében lehet betölteni.
Időpontok: február 27, március 6. és 20, április 10 és 24.
„- Van-e kérdés? – kérdezte első filozófia óráján Dr. Agassi 1960-ban Hong-Kongban.
– Nincs kérdésünk. – ráztuk a fejünket.
– Az óra elmarad – mondta Agassi.
Meglepetés.
– De ön nem mondta el az anyagot – mondtuk.
– Olvassák a könyvüket! – mondta
Amikor a következő óra elkezdődött:
– Van-e kérdés? – kezdte.
– Nincs – mondtuk mi.
Az óra befejeződött. Azt gondoltuk, hogy biztosan viccel. Nem viccelt. Az óra befejeződött.
A harmadik órára átgondolt kérdésekkel jöttünk!
Micsoda óra volt!”
Miről szól a kurzus?
Vajon mennyire igaz az alábbi idézet:
„A diákokat inkább a győzelemre, mint a tanulásra ösztönzik, az iskolákat pedig inkább a szelekcióra, mint a tanításra. Ilyen körülmények között a tanterv jelenlegi formája teljesen ésszerűnek tűnik: az iskolában a tanulóknak nincs szükségük arra, hogy aktív kutató-felfedező folyamatban vegyenek részt; elegendő, ha annyit tanulnak meg, amennyi a kívánt jegyek, kreditek és végzettségek megszerzéséhez szükséges. Ennek megfelelően a tanárközpontú oktatási forma, valamint a széttagolt, tény-központú tanterv teljes mértékben elfogadható.” (David F. Labaree: Does the Subject Matter?)
Ha mindez – legalábbis lényegileg igaz, akkor mit lehet a helyére állítani? Milyen elvekből kell kiindulni?
Elsősorban arra támaszkodunk, ami a bevezető idézetben van: Akkor kezdődik a tanulás, amikor valakiben megfogalmazódik egy őszinte kérdés. Erre szeretnénk lehetőséget teremteni.
Egy másik fontos megfontolás az, hogy bár szerepeink nem azonosak, de….
Az első tanítási napon minden osztályban felteszek két, látszólag egyszerű kérdést az új felsősöknek:
Az első: „Hány tanuló van az osztályban?”
A még engedelmes, iskolapadba frissen visszatérő diákok körülnéznek a teremben és számolnak.
„Tizennyolc” – feleli egyikük tárgyilagosan.
Nem szólok semmit, rövid csend után áttérek a második kérdésre: „Hány tanár van a teremben?”
Egy másik diák flegmán válaszol: „Egy.”
Nyilván azt gondolják, a szerepeket akarom tisztázni, leszögezni, ki az osztályban a főnök, a falkavezér, az alfa. Most se szólok semmit. Csend van.
Megismétlem a kérdést lassabban, szelídebben: „Hány tanár van az osztályban?”
A fiatalok ráncolják a homlokukat. Egyesek zavarukban a padlót bámulják, mások a falat pásztázzák nyomravezető jel után kutatva.
„Megvan” – mondja egyikük végül. „Tizenkilenc tanár. Mi mindannyian tanárok vagyunk. Igaz?”
Elmosolyodom és bólintok. „Rendben, na és akkor hány tanuló van az osztályban?”
Csönd. Végül egy bátor szellem megkockáztatja: „Tizenkilenc?”
Ismét elmosolyodom. Előveszek egy pénzdarabot a nadrágzsebemből. Feldobom a levegőbe: „Tanuló és tanár ugyanannak az éremnek a két oldala. Egyik sem létezhet a másik nélkül. Még egyszer feldobom az érmét: „Tanuló vagy tanár?”
Linda C. Aronson: Az érem két oldala
A tanulás valami egészen más dolog is lehet, mint azt a Labarree idézet leírja. Ha lehet más, akkor az mi. Hogyan lehetne újra definiálni ezt a tanári és a tanulói szerepeket?
Mi lehet a tanár új szerepe?
Mi lehet a tanuló új szerepe?
Mit jelent egy jó tanulási környezet?
Ezt szeretnénk bemutatni elméletben és gyakorlatban a kurzusunkon. Ugy, hogy arra inspiráljuk a hallgatókat, hogy tegyék fel kérdéseiket és igyekezzenek azokra választ is adni/kapni. Tudatos döntésünk, hogy minden alkalommal legyen idő kérdések megválaszolására és az elhangzottak megvitatására.
Mennyiben más a tanár szerepe az iskolában, mint egy tanulóé? Hogyan mutatkozik meg mindez a játékban a tanulásban, az iskolai életben?
Tanulási környezet (és a róla szóló tananyag)
- a konfliktusmegoldás (öt-hat lépése)
- önkormányzat: többségi döntések, teljes egyetértés (konszenzus), jóváhagyás (conszent), a gyűlésvezető szerepe, a gyűlés lefolyása, egyéb demokratikus intézmények: ombudsmanok, munkacsoportok, erőszak-megelőzés, körbeszélgetés
- a tanítás-tanulás közös tervezése: mentori-tanácsadói rendszer, rendszeres megbeszélések, tanítási formák: heti terv, projektek, frontális tanítás
- játék/mozgás és tanulás kapcsolata
A kurzus résztvevői a megadott témák keretén belül saját témát választhatnak, és abban elmerülhetnek. Munkájukat egy, az első alkalommal kiválasztott mentor segíti, akivel e-mailben, személyesen vagy online rendszeresen megbeszélhetik azt, ami foglalkoztatja őket. Így valósul meg az, hogy érdeklődésük vezeti a tanulást a mentorok támogatása mellett.
A találkozások menete
Szeretnénk elérni, hogy a résztvevők kérdésekkel érkezzenek. Ennek pontos módját az első találkozáson beszéljük meg.
Gyakran jólesik az embernek, ha biztonságos környezetben elmesélheti, amit tanult, vagy megoszthatja a kérdéseit a többiekkel, beleértve a kurzus résztvevőit és tanárait.
Ennek az igénynek felel meg a bemutató kör intézménye, amely magában foglalja a közös értékelést.
A kurzus résztvevői mindarról, amit tanulnak, reflektív naplót vezetnek. Ennek a naplónak az alapján kerül sor az utolsó közös alkalmon arra, hogy a mentorok és a résztvevők értékelik a résztvevők munkáját.
A kurzus alkalmainak tipikus menete:
- Kezdőkör: Milyen érzésekkel, gondolatokkal, kérdésekkel érkeztem? Mikor fogom elégedetten elhagyni a mai alkalmat?
- Közösen szabály alkotás (új szabályok, regiek felülvizsgálata és módosítása)
- Bemutatók és megbeszélések, szabad munka, felkért előadók
- A következő alkalom közös tervezése
- Zárókör: Megkaptam-e, amire szükségem volt? Milyen érzésekkel és tervekkel, kérdésekkel hagyom el a mai alkalmat?
Speciális, a tanárok által felajánlott témák:
- Novák Jula: Demokrácia az élet kezdetén
- Fóti Péter: Hogyan és miért lehet felhagyni a frontális tanítással?
- Juhász Vera: Mik az emberi jogok?
- Saly Erika: Öröm-bánat térkép
Ajánlott irodalom:
- Dr. Buda Béla: A szülés Janus-arcai
- John Holt: Tanuló irányította tanulás
- Fóti Péter: Szólásszabadság az iskolában
- Zehnpfennig: Miért hagytam fel a frontális tanítással?
- Paula Underwood: Ki szól a farkasok nevében? – indián történet
- Fóti Péter: Miért nem tehetnek fel kérdéseket a gyerekek az iskolában
