Barion Pixel

3. DEMOKRATIKUS NEVELÉS KONFERENCIA

nap
óra
perc
mperc
Keresés
Close this search box.

Hussein Lucas: Summerhill után.Mi történt Anglia legradikálisabb iskolájának gyerekeivel az iskola után? (15 történet)

image_pdfimage_print
15 történet

Bevezető

Plátón Állama, Morus Tamás Utópiája, William Morris Seholországa, Aldous Huxley Szigete és Neill Summerhillje. Mi bennük a közös? Mindegyik egy kis hely, nagy gondolattal a háttérben. A különbség csak az, hogy Summerhill valóban létezik, és létezett már a huszadik század javarészében is. 2011-ben, e könyv kiadásakor, a kilencvenedik fennállási évfordulóját ünnepli.

 

Annyi minden jelent már meg erről a különleges iskoláról, hogy akaratlanul is felmerül bennünk a kérdés, mi az, amiért ez a kis hely ekkora vihart kavar? Érdekes módon még mindig van akkora ereje, hogy szerfelett erős reakciókat váltson ki a közvéleményben, még manapság is, amikor számos olyan dolog, ami ellen ez az iskola egykor lázadt, már régen a múltéi. Az elmúlt 20-30 évben rengeteg olyan változás történt az állami oktatási rendszerben, ami egy szabadabb forma irányába mutat. Ilyenek például a testi fenyítés megszűnése és a gyerekek jogainak előtérbe kerülése.
Az egyik kérdés, ami ezzel kapcsolatban felmerül, hogy mindezek a változások tompítják-e Summerhill fényét, és hogy vajon az átlag pedagógia felvette-e vele a versenyt a liberalizálódás terén? Nem igen. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 1999-ben a brit Oktatás- és Foglalkoztatásügyi Minisztérium panaszlevelet adott be  Summerhill ellen egy hivatalos ellenőrzés során, melyben az iskola filozófiáját és gyakorlatát alapjaiban kétségbe vonták, és azonnali változtatásokat követeltek. Az ügy a bíróságon kötött ki, ahol az iskola a hatalmas ellenerő dacára képes volt megvédeni igazát, így végül a panaszlevelet visszavonták.
Ahhoz, hogy a fent említett változásokat megértsük, a felszín alá kell pillantanunk. Ugyanis amíg látszólag megfigyelhető egyfajta javulás az oktatás és nevelés területein, a hangsúly még mindig a sikerre, annak is főként az anyagi vonatkozásaira, és a formális iskolai eredményekre fektetődik. Mindezeket azonban úgy lehet csak elérni, hogy közben az egyéni és társas fejlődés komoly károkat szenved, más szóval, a harmonikus emberi egyéniség kifejlődésén esik csorba. Valójában, az egyetemet végzett fiatalok körében érezhetően egyre többen jönnek rá annak, hogy az ilyen áron megszerzett tudás – vagyis az a meggyőződés, hogy minél több papírt halmozunk fel megszerzett képesítéseinkről, annál nagyobb az esély lelkileg kielégítő és anyagilag is megtérülő munkához jutáshoz – nem más, mint mítosz. Emellett, sokuk nemhogy úgy érezné, hogy megvan bennük a képesség az élet maradéktalan élvezetére (mely bizonyos szempontból a boldogság és intelligencia fokmérője ), hanem sokszor kifejezetten nyomottnak, frusztráltnak, és becsapottnak érzik magukat.
Miközben nem szeretnék a formális tanulás fontosságának tagadójaként feltűnni, nem tudom véka alá rejteni azt a meglátásomat – mely a gyűléseken való részvételkor, illetve a régi és mai diákok megismeréséből táplálkozik – miszerint ez az iskola azért lett sikeres, és tudott fennmaradni, mert képes a diákjait igazán bátorítani, és a világhoz való viszonyukat pozitív, kreatív és konstruktív mederbe terelni. Mindezek előfeltétele pedig a jó szimat kifejlesztése a hitelesre, és a társas életre való kellő megérés.
Én, a magam részéről Summerhill elmúlt kilenc évtizedében tapasztalt szembetűnő sikerének mibenlétét abban látom, hogy ezen a helyen ismeretlen fogalom a félelem. A kudarctól való félelem, a tekintélytől való félelem; félelem a kiközösítéstől, félelem az élettől, és az ebből adódó pozitív és optimista életfelfogástól.
A gazdasági és politikai bizonytalanság és az irreális vágy, hogy egy kockázatmentes világban mindig találjunk a saját hibáinkért felelősségre vonható embert,  modern világunk jellegzetes ismertetőjegyei. Kényszermentes gyermekkorukkal a summerhilli diákok azonban, úgy érzem, sokkal jobban fel vannak vértezve a való világ nehézségei ellen, mint az átlag iskolások.

A szerzőről

Hussein Lucas régóta foglalkozik pedagógiával, több évig állt szoros kapcsolatban haladó szellemiségű iskolákkal és terápiás közösségekkel . Különlegesen mély érdeklődést tanúsít Summerhill iránt.
Novellák, versek, színdarabok szerzője, melyeket újságok, magazinok oldalain olvashatunk, illetve rádiós és színházi eseményeken hallhatunk, láthatunk; a Friends of Summerhill Trust Journal szerzői között is megtalálható.

Négy fejezet magyarul:

  1. Freer Spreckley
  2. Ethan Ames
  3. Dane Goodsman
  4. Lucien Crofts

A könyv angol nyelven megrendelhető.

(Visited 28 times, 1 visits today)
Picture of Fóti Péter

Fóti Péter

Szerkesztő

Hasonló cikkek