Megosztás

Fóti Péter: Amikor a diákok és tanárok demokratizálják az iskolát….


Ha egy olyan diák vagy tanár vagy, aki egy iskolában demokratizálni szeretné az életet, vagy már egy demokratikus iskolában töltöd napjaidat, (ahol már létezik a heti iskolagyűlés és demokratikus önkormányzat), akkor kövesd az alábbi elveket:

Megosztás

Fóti Péter: Vekerdy Tamás, a liberális

 

Az Új Pedagógiai Szemle legújabb számában olvastam Kerényi Mária születésnapi köszöntőjét, amelyben a tavaly szeptemberben 80. évét betöltött Vekerdy Tamásról írt.
Ez a köszöntő az antropozófus tanítvány köszöntője az antropozófus mesterhez. Mivel magam nem vagyok antropozófus, indítva érzem, hogy mint egyszerű "mezei" ember, vagy legyünk pontosabbak, "mezei" liberális köszöntsem Vekerdyt, mint saját mesteremet. A köszöntést személyesen is megtettem, amikor valamikor tavaly ősszel felkerestem Tamást Dunakeszin. Nem vittem virágot, és nem is köszöntöttem fel ünnepélyesen. Csak élveztem a jelenlétét, a szokásos sétát, a beszélgetést. Lassan 30 éve ismerjük egymást. Nincs köztünk deklarálva a mester-tanítvány viszony, ez inkább csak a részemről hasonlítható valami ilyesmihez.

Megosztás

Jason Preater: Demokratikus gyűlések mindenütt?

Egy demokratikus társadalomnak alapeleme kellene, hogy legyen a demokratikus gyűlés. Akkor miért lehet olyan ritkán jól működő demokratikus gyűlésre bukkanni? Legyen az munkahelyen, szervezeteknél, szomszédok közt vagy akár barátok csoportja esetében, a demokratikus döntéshozás siralmas állapotban van. Hadd mutassam meg ezt néhány példával.

Megosztás

Ted Weisgal: Tanítsuk a demokratikus gyűlések szabályait!

 

A szerző Robert's Rules for Kids c. könyvének előszava


Minden gyermeket, legyen akármilyen korú, emberszámba kell venni, és meg kell hallgatni.” (1)

A világ nagy részén káosz uralkodik. Mi itt a 21. században pedig puszta nézőivé lettünk ennek a káosznak. Míg a demokrácia azt vallja, hogy az egy-egy közösség által kifejlesztett bölcsesség sokkal áldásosabb, mint az elszigetelt kis csoportok által osztott vélekedések, mégis sokan inkább úgy döntenek, hogy külső szemlélői maradnak a demokratikus folyamatoknak.

Mivel az iskolák dolgozatok és méricskélések helyszíneivé degradálódtak, sok embernek meg sem adatik, hogy demokratikus döntéshozatalban valaha is részt vegyen. Azok pedig, akik valaha részt vettek ezekben, most hallgatásra vannak kárhoztatva. Ám az Amerikai Egyesült Államok nem ilyen alapokra épült. Hanem a „Mi, a nép” elvére. Bár az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése a szólás szabadságát hirdeti, az emberek már meg sem mernek mukkanni. A kritikus gondolkodást elméleti síkon megvitatják, de gyakorlatba ültetését egy iskolai tanmenet se tartalmazza.

 

Megosztás

Fóti Péter: A jó iskola (közösség – ellenség nélkül)

„Egyének kooperatív csoportja, akik között a kapcsolatok mélyebbek annál, mint amit az elvárt társadalmi szerepek előrnának. Ezek az emberek képesek egymással őszintén kommunikálni, közösen örülni, közösen gyászolni, és egymás helyzetébe magukat beleélni.”(M. Scott Peck:The Different Drum)

Bevezetés

Az alábbiakban megpróbálom vázolni, hogy milyen iskolát tartok jónak a 6 és 16 év közötti gyerekek számára.

Az emberi tanulás mindig interakcióban történik. A gyerekek kapcsolatban állnak a természettel, egymással, a felnőttekkel. A tanulás nem választható el attól, hogy hogyan kapcsolódunk egymáshoz. Ezek a kapcsolatok lehetnek biztonságot vagy bizonytalanságot nyújtók, lehetnek szabadságot nyújtók, vagy a szabadságot korlátozók. Ezek a megállapítások nem csak rövid távú leírását adják, annak ami emberek között történnek, hanem hosszú távú folyamatok részei is, amelyek születésünkkor, vagy pontosabban fogantatásunkkor kezdődnek és halálunkig tartanak. Az emberi agy raktározza ezeknek a kapcsolatoknak a minőséget, és a biztonságos és szabad kapcsolatok kimutathatóan fejlesztik az agyat, új kapcsolatokat hoznak benne létre észrevétlenül egy pillanatban, de tapasztalhatóan hosszú távon.

 

Megosztás

Egy summerhilli diák hozzászólása az UNESCO Oktatási konferenciáján (2001, Genf)

James Friis-Lawrence

Hölgyeim és Uraim!
Egy diák vagyok, aki saját elhatározásomból tanulok a Summerhill Iskolában, egy angliai bentlakásos iskolában.
Azért jöttem ide, hogy az iskolai demokráciáról beszéljek és ennek jelentőségéről az állampolgárságra nevelésben és még inkább az egyén, vagy mondjam inkább, hogy az egyes gyermek nevelésében.

Megosztás

Fóti Péter: Waldorf és/vagy Summerhill?

             

„A Waldorf iskolák és Summerhill között körülbelül ugyanaz a különbség, mint a konvencionális iskolák és Summerhill között. Én nem számítom sem a Montessorit, sem Rudolf Steiner iskoláit alternatívnak. Szerintem a konvencionális rendszer igazi alternatívája a demokratikus iskola. És most ennek nagy mozgalma is van szerte a világban. Úgyhogy személy szerint én úgy látom– bár tudom, hogy Steinernek nagyon speciális iskolarendszere van – , hogy ezeknek az iskoláknak a filozófiája mind a tanulást állítja a középpontba, míg Summerhill nem. Summerhillben csak akkor kerül előtérbe a tanulás, ha az illető már megérett rá.“  - monjda Zoe Readhead, A. S. Neill lánya, a Summerhill Iskola jelenlegi vezetője egy mostanában készült interjúban

Amikor nemrég felkértek, hogy működjek közre a Waldorf tanárképzés induló esti kurzusán, és beszéljek Summerhillről, erről hírt adtam barátaimnak (a demokratikus iskolák levelező lista tagjainak). Egyikük ezt válaszolta:

Megosztás

Fóti Péter: Poroszos-e a mai magyar iskolarendszer?

  

A porosz iskolarendszert szokás szidni. De mit is értünk alatta, miért szidjuk jogosan?

Gyakran a kritika kimerül felszíni dolgokban: úgy tűnik, mintha a porosz iskolarendszer csupán a szigorú tanárt jelentené. Bár ez önmagában igaz, a rendszer azért ennél többet jelent. Többet jelent, mert magában foglal egy hibás tanuláselméletét, egy rossz iskolai szervezetet, egy rossz tanári szerepet is. Az alábbiakban megpróbálom a rendszert leírni, keletkezését, és azt is, ahogy elterjedt, és terjed ma is. 

A rossz tanuláselmélet

 Sajnos általánosan elfogadott, hogy az ember úgy tanul, különösen a gyerek, hogy az egyszerűtől a bonyolult felé halad, hogy a konkrét felől az absztrakt felé halad. Először megtanuljuk a hangokat, egyszerű nyelvtani struktúrákat, hogy később megértsük a nyelvet, hogy azután írni és olvasni tanuljunk. Először megtanulunk számolni, hogy később bonyolult matematikai operációkat tudjunk elvégezni. Először történelmi tényeket tanulunk, hogy később összefüggéseket értsünk meg. A pszichológiában ezt az elméletet asszociációs elméletnek hívják. (A továbbiakban nevezzük ezt standard elméletnek) Ezt a teóriát vette át a porosz iskolarendszer pedagógiája is. A valóságban a gyerekek máshogy tanulnak.

Megosztás

Iskolák demokratizálása

Jerry Mintz: 10 jel, mely arra mutat: gyermekének másfajta oktatásra van szüksége


Látógatóink