Megosztás

 

Gyerekek és papagájok  
Egy fészbuk nyúlra  
Fóti Péter: Rousseu nevelési elveiröl  
Summerhill a Nők Lapjában  
Miért nem tehetnek fel kérdéseket a gyerekek az iskolában?  
Fóti Péter: Az unortodox tanar  
Részvételi demokrácia és az iskola  
Fóti: Mivel foglalkozom mostanában? A válasz egyszerü: John Holttal  
Fóti Péter: A tanulás tantervközpontú és gyerekközpontú felfogása  
Fóti Péter: Poroszos-e a mai magyar iskolarendszer?  
Fóti Péter: Miért hazudik a gyerek?  
Summerhill-napló-2012-2013  
Fóti Péter: Kengyel, Matula, Tutajos és a szex  
Amit Röfi nem tudott...  
Fóti Péter: Egy kreatív nem illeszkedö  
Foti Péter: Meg kell-e szabadítani a gyerekeket minden tekintélytöl?  
Fóti Péter: Emberi jogok, politikai demokrácia, egyenlő esélyek és az iskola  
Foti Péter Egyházkötelezettség és iskolaszabadsag  
Fóti Péter: Kölcsönös udvariasság, figyelem, tisztelet gyerekek és felnőttek között  
Fóti Péter: Partnerségre épülő társadalmat (és iskolát) a zsarnokság helyett  
Jerry Mintz: Szabadság és demokrácia az oktatásban Előszó  
Foti Péter - Az érzelmi és értelmi nevelés és oktatás ellentmondásai  
Fóti-Virágh: A gyerekköztársaságtól a demokratikus iskoláig  
Fóti Péter: A gyermekjogok, a decentralizáció és a HÍVATLANUL  
Fóti Péter: Kommentár John Holt Iskolai kudarcok c. könyvéhez  
Fóti Péter: Válaszok az Éva-magazin kérdéseire  
Fóti Péter: Álom  
Fóti Péter: Te miért ellenzed a heti osztály/iskolagyűléseket?  
Fóti Péter: Béke és nevelés  
Fóti Péter: Egy radikális iskolareform körvonalai  
Fóti Péter: Ordas eszmék a pedagógiában  
Tanulni nemcsak kényszerből lehet  
Fóti Péter Megjegyezés a DEKA Alapértékeihez és 12 pontjához  
Fóti: Egy (nem magyarországi) Waldorf iskola belülről  
Fóti Péter: 35 éves a bécsi Schülerinnenschule  
Fóti Péter: A számítógépes játékok és a felnőttek tekintélye  
Fóti Péter: Téves nézetek a gyerekek büszkeségéröl és méltóságáról  
Pál utcai fiúk és lányok Summerhillben  
Fóti Péter: Miért lázadnak a gyerekek?  
Fóti Péter: Milyen iskolarendszert szeretnék?  
Fóti Péter: A hallgatás spirálja  
Fóti Péter: Demokratikus módszerek a tanulás-tanítás tervezésében  
Fóti Péter: Iskola: a szabadság kezdete  
Fóti Péter: Szólásszabadság az iskolában  
Fóti Péter: A demokrácia minimuma  
14 pont a jó iskoláról  
Fóti Péter: A hízelgő, akármi fajta, Azokból él, akiknek hízeleg  
   

 

Megosztás

Kozákné Zsuzsa

1972-ben születtem Budapesten.
3 gyermekem van, közülük ketten már felnőttek. Férjemmel 26 éve élünk boldog házasságban. 1997 óta Erdőkertesen lakunk.
Eredeti végzettségem könyvelő, ehhez még egy marketing-ügyintézői és egy iskola-óvoda pszichológus asszisztensi végzettséget szereztem.
2014-ben államvizsgáztam az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógia szakán.
2013 márciusa óta dolgozom óvónőként egy önkormányzati óvodában.
Neveléssel kapcsolatos gondolataim, tapasztalataim az ovoneni-naploja.blog.hu oldalon olvashatóak.

Megosztás

Fóti Péter: Gyerekek az iskolai önkormányzatokban?

Bevezető

Az írásban feltett kérdés furcsának tűnik. Egyrészt mindenkinek eszébe jut az, hogy a mai iskolákban diákönkormányzatok működnek, másrészt az is, hogy ezen túl az iskolák önkormányzatában, ha egyáltalán lehet ilyesmiről beszélni, a gyerekeknek kevés szavuk van.

Ehhez képest szeretnék egy másik lehetőséget bemutatni. Olyan iskolákat, ahol létezik iskolai önkormányzat, és abban gyerekek és felnőttek egyaránt részt vesznek.

Mindezt azonban történetileg szeretném bevezetni, röviden bemutatva az önkormányzatiság általános történetét. Különös hangsúlyt szeretnék fektetni arra is, hogy az önkormányzatok történetének több elhanyagolt vonatkozását is bemutassam. Elsősorban az önkormányzatok keretén belüli bíróságok történetét szeretném bemutatni, hogy ne alakuljon ki az a kép, hogy az önkormányzat csupán az ún. törvényhozó és végrehajtó hatalmat öleli fel.

Amikor az önkormányzatokról írok, elkerülhetetlen, hogy más, az önkormányzatokhoz kapcsolódó fogalmakról is beszéljek, mint a demokrácia, mint a parlamentarizmus, vagy a decentralizáció. Az írás elején egy jó ideig nem lesz szó a gyerekekről. Kérem az olvasót, hogy ezt ne fogadja kritikával. Bár a gyerekek ott vannak az emberi történelem minden pillanatában, szerepük nagyrészt ismeretlen. A gyerekek és azoknak az iskolai önkormányzatoknak a története, ahol a gyerekek aktívan részt is vesznek az önkormányzatok munkájában csak a 20. század eleje óta ismert. A részvétel története, azonban nem érthető meg az önkormányzatok, és a többi korábban említett intézmények, eszmék története nélkül.

Önkormányzatok a nomád gyűjtögető-vadász időszakban

(i.e. 74000-i.e. 11500: Az utolsó jégkorszak; gyűjtögető - vadász nomád közösségek)

Ez alatt az időszak alatt a modern emberek Afrikából elterjedtek az egész világon. Az emberek mozgékony csoportokban éltek, és a csoportoknak volt belső szervezete. Hogy ez a belső szervezet milyen volt, azt csak számos tudományág eredményeinek együttes vizsgálatával próbálhatjuk meg megismerni. A feltevések között szerepelhet az egyik végleten az, hogy az emberek merev hierarchiákban éltek együtt, vagy a másik véglet szerint az emberek egyenlőek voltak, másként fogalmazva önmagukat közösen kormányozták. Ez utóbbi esetet négy jellemzővel írhatjuk le:

  • a döntéseket tanácskozás és konszenzus alapján hozzák
  • az egyéneket nem bírálják felül, és nem kényszerítik dolgokra a csoportban.
  • társadalmi státusz, érdemek, és pozíciók (ha egyáltalán léteznek) önkéntesen lesznek kinevezve és visszavonva, és nem örökölhetők
  • az egyének szabadon elhagyhatják a csoportjukat, vagy csoport tagjaikat

Itt érdemes megjegyezni, hogy még abban az esetben is, ha egy csoport önmagát a fenti négy elv szerint kormányozta is, az emberek a csoportban bizonyosan nem voltak egyformák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csoportban hierarchia állt volna fent. Egy egalitárius önkormányzó csoport képes tagjaira úgy hatni, hogy a egalitárius önkormányzó forma fenmaradjon.  Ezekben a társadalmakban is szükség volt olyan eljárásokra, amik a túlzottan hatalmassá váló, érdemtelenül kiemelkedő embereket, legyenek azok felnőttek, fiatalok, öregek, vagy gyerekek visszanyomta (leveling-down mechanisms).
Olyan társadalmi gyakorlatról van szó, amelynek az a célja, hogy a túlzottan asszertív egyéneket megakadályozza abban, hogy sikereiktől felfuvalkodva (például a vadászatban elért sikereire alapozva) ezt a helyzetet túlzottan kihasználják.
A vezetésre szükség van, hogy az belső konfliktusokat oldjon meg, hogy döntéseket hozzon háborús időkben vagy békében. A lenyomó mechanizmusoknak nem az a célja, hogy a megfordítsa a hierarchiát, a vezető és a csoport között. Ez a mechanizmus egyszerűen azt szolgálja, hogy a társadalmi struktúra amennyire csak lehet, lapos maradjon. A vezetőket korlátozzák és ellenőrzik, hogy hatalmuk ne terjedjen túl azon, ami szükséges, az adott helyzetben.
Ha egy vezető, vagy egy önjelölt vezér dominálni próbálja a csoport többi tagját, akkor azt mondhatják neki, hogy amit csinál az nevetséges (nevetségessé tevő taktika), vagy egyszerűen magára hagyják és elsétálnak, nem engedelmeskednek neki, vagy figyelmen kívül hagyják. Más taktikák esetén leváltják, elküldik (cserépszavazás), száműzik a túlzottan asszertív tagot. Szélsőséges esetben a kivégzés is egy opció lehet. (Minden csoportnak sajátos ilyen eszközei lehetnek.).
Néha a vezéreknek sikerül kihasználva helyzetüket előnyökhöz, több hatalomhoz jutniuk. A legtöbb esetben azonban hatalmuk, tekintélyük túllépése esetén a csoport ezt hamar észleli és szinte észrevétlenül hatásos ellenlépéseket tesz. Számos antropológus azért nem vette észre ezeket az eseteket, mert a gyűjtögető-vadász csoportok mindezt szinte észrevétlenül tették. Mindezek azért is működhettek ilyen jól, mert a kis csoportokban a kommunikáció intenzív.
Azok akik a lenyomó mechanizmusokat alkalmazzák, nyilvánvalóan ezzel előnyhöz jutnak. Az egyénnek jobb, ha vele a többiek megosztják a hatalmat, mintha abból teljesen kimaradna. Ez az ősi viselkedés megfigyelhető már a „csimpánz politikában” is, ahol alacsonyabb rangú férfi csimpánzok koalíciója, képes legyőzni a legerősebb hímet. Ez a képesség fokozatosan fejlődött és bonyolultabbá vált. A csoport minden tagja élvezheti a jó vezetés előnyeit, de a despotikus vezetés nem az. Azonban egyedül egy csoporttag nem mindig képes felvenni a harcot egy túlzottan asszertív hatalmas vezérrel. Ugyanakkor a csoport tagjainak közös érdeke, hogy megmaradjon az önállóságuk, hogy helyzetük javuljon, ami arra mutat, hogy közösen tegyenek a túlzottan asszertív vezér ellen valamit, hogy az egyenlőség megmaradjon. Annak ellenére, hogy mindenki a maga pozícióját igyekszik védeni, a végeredmény az egyenlőség fennmaradásában mutatkozik meg.

Mai történelmi ismereteink azt mutatják, hogy, a nomád vadászó gyüjtögetö embercsoportok döntö többsége ilyen önkormányzó, az emberek egyenlöségére épitö csoportokban élhetett. Ezt néhány logikai uton is belátható dologból is következik: A nomád vándorlók nem halmozhatnak fel dolgokat, mert azokat a vándorlás során nem tudnák magukkal vinni. (sem élelmet, sem más dolgokat).  A szolidaritás logikája kényszerüen jelen van ezekben a csoportokban: a zsákmányolt, gyüjtött élelmiszert egymás között meg kell osztani, hogy az egész közösség fenmaradjon. A nomád életmód egyben a csoportok és a gyerekek számát is korlátozta, hiszen a 4 év alatti gyerekek csak szüleik (vagy a csoport többi felnött tagjának) a hátán tudtak a vándorlás során a csoporttal maradni. A csoport kis mérete egyszerü társadalmi kapcsolatokat jelent. A hatalomnak nem kell koncentrálva lenni kevés, vagy ember kezében, aki a konfliktusokat maga oldaná meg hatalma bevetésével. Sokkal inkább lehetöség van arra, hogy a konfliktusokat vagy csoport konfliktusban érintett tagjai maguk oldják meg, vagy ha kell az egész csoport foglalkozik velük. 

A letelepedett életmód és az önkormányzatok

Letelepedett életmód

Megnövekedett lakosság

Saharsia tézis

 

A civilizációk megjelenése

Sumer

Indus völgyi civilizáció

A Nílus völgyi civilizáció

A mínoszi civilizáció

Izrael - Bírósági rendszer - szubszidiaritás - önkormányzat eleme Jozsue

Az antik Görögország

A demokrácia keletkezése

A római köztársaság

Az USA története és az önkormányzat

Városok

Homer Lane

Paul Goodman

Irodalom

Vorländer

Schultziner

Toquewille

Megosztás

Bary Eszter

Bary Eszter vagyok, 1971-ben születtem Budapesten. Sok vándorlás, költözés után pillanatnyilag Zsirán élek párommal, két kis-nagy fiammal, valamint kis és nagy kutyánkkal. Félix (11 éves) a helyi falusi iskolába jár, Tomi (9) a szombathelyi Apáczai Waldorfba, idén április eleje óta. Eredetileg fotós és jóga oktató vagyok, de jelenleg az úszás "tudományába" és a víz szeretetébe avatom be a hozzám forduló babákat, kis és nagy gyerekeket, felnőtteket.

Megosztás

Benedek Petra

Két gyermekem van, kisfiam Waldorf óvodába jár, kislányom révén betekintés "nyertem" az állami bölcsőde világába. Jelenleg iskolaválasztás előtt állunk, ennek kapcsán egy ideje az alternatív pedagógiákkal ismerkedem. Szeretném, ha a gyerek természetes kíváncsiságára építve az iskola képes lenne megmutatni, hogy tanulni jó, és lehetőséget adna a belülről jövő fejlődésre és a kibontakozásra.

 

Egy jó iskola szerintem ezeket nyújtja az első években:

0. érzelmi biztonság (min. 4 évig ugyanaz az empatikus, melegszívű tanító)

1. lassan megszerzett, jól begyakorolt, biztos alapkészségek: olvasás, írás, számolás

2. együttműködés, segítőkészség, felelősségvállalás, önállóság és kezdeményezőkészség támogatása, fejlesztése

3. rengeteg mozgás, lehetőleg a szabadban, természetben

4. művészeti tevékenységek (zene, tánc, színjátszás, stb.), nagy egyéni szabadsággal

5. más kultúrák tisztelete, részben a nyelvtanuláson keresztül

 

Hiszek az elfogadás, a nem-versengő környezet, a természetes anyagok és a szabad játék fontosságában. Számos téren javítható az oktatási rendszer, a szülők és a gyerekek jogait, érdekeit sokkal messzemenőbben figyelembe kellene venni, pl: félnapos iskola, egészséges közétkeztetés, magántanulók fogadása, integrált oktatás, osztályzás helyett személyre szabott értékelés, stb.

Megosztás

Egyesületünk stratégia tervének kulcsterületei

A stratégia kulcsterületei

 

 

Demokratikus nevelést támogató információs központ


Létre akarunk hozni egy olyan intézményt, amely képes a demokratikus nevelést és tanulást fontosnak tartó személyeket és szervezeteket támogatni ezirányú törekvéseik során. A segítségnyújtás széles körű lenne, a jogi, pedagógiai, pszichológiai, gazdasági aspektusokon túl, a szervezési feladatokig terjedne. A központ maga is folyamatosan fejlődne, hogy minél magasabb színvonalon tudja kiszolgálni a hozzá fordulókat.

 

Speciális tanár továbbképzés


Olyan képzési, fejlesztési program kidolgozása, amelynek elvégzése révén egy képzett tanár alkalmassá válik demokratikus tanulóközösségekkel való együttműködésre. Ezt a programot integrálni szeretnénk az általános felsőfokú tanárképzési rendszerrel. Mindemellet később olyan képzési programot is kidolgozunk, amely laikusokat készít fel demokratikus tanulóközösségekkel való konstruktív együttműködésre.

 


Kapcsolati tőke felhalmozás


Tagjaink meglévő kapcsolati tőkéjét szeretnénk számba venni, és együtt kezelni. Ugyanakkor folyamatosan és intenzíven törekszünk újabb kapcsolatok felépítésére, amelyek segíthetnek bennünket céljain mielőbbi elérésében.

 

Szellemi műhely


Olyan nyitott szellemi műhely megteremtése a célunk, ahol mindenki számára adott az együttgondolkodás, az együttes alkotás lehetősége és öröme, aki a demokratikus nevelés és tanulás múltját kutatja, jelenét alakítja és a jövőjéről gondolkodik.

 

PR tevékenység


A lehető legszélesebb körben szeretnénk megismertetni a demokratikus nevelés és tanulás gondolatát. Átgondoltan és tervszerűen akarunk egy olyan képet felépíteni a szervezetünkről, törekvéseinkről, céljainkról, amely mind több szülő és szakember érdeklődésére tarthat számot.

 

Saját szervezet fejlesztése


Tudatában vagyunk, hogy csakis egy kiváló szervezet képes ilyen komoly célokat elérni, és ezért komoly erőfeszítéseket teszünk egy jól szervezett, tervszerűen működő csapat létrehozása és folyamatos fejlesztése érdekében.
 

The key areas of the strategy


Information center supporting democratic schooling


We plan to create an institution, which will be capable of supporting persons and organizations through their activities that regard the democratic upbringing and education very important. This support would be wide, from legal, pedagogical, psychological aspect through financial and organization tasks. The center itself would be continuously developing, to be able to serve with the highest possible quality.

 

Special teacher trainings


Prepare such a training program, after which the teacher will be capable of cooperate with a democratic learning community. We would like to integrate this program with the general system of training teachers in higher education. Alongside this, we will prepare a program to prepare the average layman for the constructive cooperation with democratic learning communities.

 

Collect network capital


We would like to catalogue and handle as one the networking capital of our members. At the same time, we are continuously and intensely aim to build new connections, which can help us reach our goals as soon as possible.

 

Intellectual workshop


Our goal is to create an open intellectual workshop, where the joy of thinking together, crating with others is open for everyone, who is researching the past of democratic upbringing and learning, forming its present and thinking about its future.

 

PR activities


We would like to spread the idea of democratic upbringing and education in the widest possible circle. We want to build a reliable and methodical picture about our organization, goals and pursuits, which can count on the interest on a growing numbers of parents and professionals.

 

Developing our own organization


We are aware that only an exceptional organization is capable to achieve such high goals, therefore we will undertake the creation of a well-organized, orderly working team, for the interest of continuous development.
 

 

Megosztás

Szatmáry Zsolt

Budapesten születtem 1967-ben. A budapesti József Attila Gimnáziumban érettségiztem. 1985-ben. Matematika-fizika tanár szakon szereztem diplomát 1991-ben az ELTE TTK-n.
Kisebb megszakítással három évtizede tanítok általános iskolákban illetve gimnáziumokban vidéken és a fővárosban egyaránt, megismerve a magyar oktatási rendszer középfokú szintjének szinte minden iskolatípusát. Jelenleg a budapesti Szent István Gimnáziumban tanítok fizikát. Mivel (szintén tanár) feleségemmel négy gyermeket nevelünk, szülőként is megtapasztaltam oktatási rendszerünk működését.
Ezen tapasztalataim alapján bizton állíthatom, hogy megérett a magyar iskolarendszer a változásra. A középiskolások mellett azokra a gyerekekre is gondolva, akik (szinte) teljesen feleslegesen - szándékosan használva ezt a poros-porosz kifejezést - koptatják az iskolapadot, ki merem jelenteni, az iskolák gyökeresen más lehetőségekre IS szomjaznak. Ennek egyik megvalósulása a demokratikus iskola lehet."

Megosztás

Novák Jula

Négy gyermek édesanyja vagyok. A 2001-ben alakult Magyarországi Dúlák Egyesületének egyik alapítótagja és jelenleg szakmai koordinátoraként a szervezet országos hálózattá építésén, a TAVAM elnökségében pedig a méltó módon történő, minél természetesebb szülés-születés lehetőségének elterjesztésén dolgozom.

Honlapomon több is található rólam
 

Megosztás

KRISTÓF PÉTER

Pedagógiai diplomáját - színészi, színházrendezői végzettsége birtokában - az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatójaként szerezte. Montágh Imrétől tanult beszédtechnikát, Mérei Ferenctől pszichodráma vezetést. Legfontosabb kutatási területe a személyiségközpontú megközelítés attitűdje és módszerei alkalmazhatóságának vizsgálata a színház, a pedagógia és az üzleti élet területén. Tíz évig tanított az Iparművészeti Egyetemen. Doktori tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen kezdte meg, kutatási területe a felnőttképzés. Az üzleti életben vezet tréningcsoportokat, fejleszt szervezeteket, de a coaching módszert is szívesen alkalmazza a személyes hatékonyság fejlesztése érdekében.

Megosztás

Csatlakozz a Demokratikus-Iskola levelező csoporthoz (dem-isk)

 

Email:

A levelező lista archivumát csak a csoport tagjai olvashatják

A lista nekem olyan, mint egy igazi iskola modellje: a részvétel önkéntes, senkinek nem kell még a nevét se megmondania! Nincs feleltetés, nincsenek dolgozatok. Vannak viszont időről időre személyes találkozók, ahol sokat beszélgetünk, vagy meglátogatunk egy-egy érdekes iskolát. Főként a lista tagjaiból alakult az egyesület, amely a demokratikus iskola elveinek és gyakorlatának terjesztését tűzi ki céljául!

Fóti Péter

Csatlakozz hozzánk!


Látógatóink