Megosztás

„Légy ma gyerek…” Sumerhill iskola - Információk új gyerekeknek - részletek

Reméljük, hogy ez az írás segíteni fog abban, hogy berendezkedj, és hogy már a megérkezésed előtt tudj egy kicsit tájékozódni az itteni dolgokban.

Megosztás

Látogatók napja Summerhillben (2012. május 17. csütörtök)

lejegyezte és fordította: Fóti Péter

2012 májusában három hétre az angliai Leiston városka lakója voltam. Fiam a majdnem 13 éves Misi a híres Summerhill-i iskola tanulója, jó magam az idő egy részében az Interneten dolgoztam, más részében az iskolában Lego robotokat építettem a gyerekekkel. A véletlen úgy hozta, hogy ennek a három hétnek az utolsó előtti napjára esett a minden trimeszterben esedékes látogatók napja.

Megosztás

 

Zoe Readhead: Summerhill – „Az a rettenetes iskola”

2008 EUDEC Lipcse

A fordítás az alábbi hangfelvétel alapján készült - kissé rövidítve

Summerhill-t 1921-ben alapította A.S. Neill (1883-1973) skót tanár a németországi Drezdában. Ez az iskola a felnőtt-gyerek kapcsolatok tekintetében az elfogadott normákat mindig a feje tetejére állította. Neill egyik Summerhillről szóló könyvének  „Az a rettenetes iskola“ címet adta. A cím jól összefoglalja mindazt, amit sok ember Summerhillröl gondol. Nézzük meg, miért is olyan rettenetes ez az iskola?

Melyik rendes iskola engedné meg, hogy a tanulók saját maguk döntsenek életükről akárcsak úgy, mint a felnőttek, és hol élhetnek a gyerekek a felnőttekkel egyenlő tiszteletben? Melyik rendes iskola adná meg nekik a lehetőséget, hogy egész nap játszanak, ha ehhez van kedvük? Fakunyhókat építhetnek az erdőben, vagy beszélgethetnek egymással a kedvenc zenéjükről. Még káromkodhatnak is, ha úgy gondolják. De ami a legrosszabb, hogy nem kötelező nekik az iskolai órák látogatása. Ez az a dolog, ami tényleg felháborítja az embereket, és ez az, amiért minden gyerek annyira odavan, amikor először hall az iskoláról.

Megosztás

Zoe Readhead bevezetője Summerhillről

Az európai demokratikus oktatási közösség 2008-as lipcsei találkozóján Zoe Readhead egy 15-perces előadást tartott a legöregebb demokratikus iskoláról Summerhillről. Az angol nyelvű előadás itt hallgatható meg:  

 

Megosztás

„Manapság sok gyereknek túl nagy hatalma van.”

A Süddeutsche Zeitung Magazin interjúja Summerhillről

Zoe Readheaddel beszélgetett Simone Kosog

Megjelent: 2o12. február

 

Süddeutsche Zeitung Magazin: Readhead asszony, Summerhill nemrégiben ünnepelte 9o. születésnapját, ugyankkor az állam még mindig kritikával tekint az Ön iskolájára. Épp az imént voltak itt a felügyelők. Mit akartak voltaképpen?

Zoe Readhead: Ezúttal csak rutinellenőrzés volt. Az inspektorok Anglia összes iskoláját rendszeresen ellenőrzik.

SZM: Egy iskola, ahol a tanulás önkéntes, sokáig szálka volt a hatóságok szemében. Meg tudja Ön ezt érteni?

ZR: Néhány dolog azért már megváltozott: ebben az évben kaptuk fennállásunk óta a legjobb értékelést. Az emberek nyilvánvalóan elkezdték megbecsülni a munkánkat.

SZM: Amióta édesapja, A.S.Neill Summerhillt megnyitotta, mindig is erőteljes kritika érkezett a társadalom részéről. Ezek a kritikák időközben elhallgattak?

ZR: Ezek a kritikák mind a mai napig léteznek, mert az emberek félreértenek minket. Azt gondolják, hogy a gyerekek nálunk azt tehetik, amit akarnak és ezért itt minden kaotikus és hangos. Miközben épp az ellenkezője igaz: Summerhillben  nagyon nyugodtan és fegyelmezetten folynak a dolgok. Egy s mással hozzájárulhatnánk az aktuális nevelési vitákhoz.

Megosztás

Aingeal Rose és AHONU riportja Zoe Readheaddel, az angliai Summerhill Iskola jelenlegi vezetőjével, A.S. Neill lányával.[1]2012. július 14.

Lejegyezve: 2012-11-16.

7:00 AHONU: Zoé, vissza tudsz képzeletben menni 1921-be? Milyen volt ez az iskola akkor, az alapításakor?

Zoé: Nem nehéz rá visszaemlékezni, mert az iskola ma is ugyanolyan, mint régen volt. Ebben az iskolában a gyerekek egyszerre fejlődhetnek érzelmileg és gyarapíthatják tudásukat. Ebben az iskolában a gyerekek döntéseket hozhatnak az életüket érintő kérdésekben. Eldönthetik, hogy látogatják-e az órákat, például. Ezt az iskolát olyan demokratikus rendszer irányítja, amelyben minden egyes tagnak egyenlő szavazati joga van az iskolai gyűléseken, legyen az gyerek vagy felnőtt. Tehát az iskolagyűléseken egyenlő felekként vagyunk jelen, de azt mi is felismerjük, hogy gyerek és felnőtt nem ugyanaz! Ha ilyen sok szabadságot adunk a gyerekeknek, az egy olyan különleges oktatási-nevelési rendszerhez fog vezetni, amely csak a hozzánk hasonló demokratikus szabad iskolákban van jelen a világban. Az ide járó gyerekek azzá válhatnak, amivé ők szeretnének válni, a nélkül hogy folyton megakadályoznák őket ebben, és azt mondogatnák nekik, hogy ezen és ezen kell keményen dolgozniuk, mert mi tanárok ezt mondjuk nekik.


Látógatóink