• Nyomtatás

George Dennison: Kell-e nekünk elnök?

Gyerekkönyv részlet a szerző Egy nagy szüreti mulatság c. könyvének 6. fejezetéből 

 Faber and Faber (1972)

59.old

Mindenki emlékezett, hogy Gólya elrepült, és a farmerektől magokat hozott, és milyen jól közvetítette a magokhoz tartozó utasításokat. Most ahogy a kertben a növények szépen növekedtek, hálájukat fejezték ki ezért Gólyának: A kutya azt mondta: “Jó munkát végeztél Gólya”.

Cica pedig azt mondta: “Nem tudnánk nélküled meglenni, öregfiú”.

És Gólya erre így válaszolt: ”Igazán köszönöm, köszönöm!”

Gólya annyira élvezte ezt, hogy elkezdett büszkén körbe járni, szárnyait hátra csapva. Néha kiválasztott egy helyet, amelyről tudta, hogy a többiek mind elhaladnak arrafelé, és ott megállt és várta a dicséreteket, és ezekre azt mondta: Köszönöm, Valóban, Köszönöm. És ha valaki ezt elfelejtette volna, megtalálta finom módját annak, hogy emlékeztesse rá. A beszélgetést a magvakra terelte, és már nem a növényekről beszélt, hanem "mezőgazdaságról".

Egyre büszkébbé vált. Megtanult nagyon önérzetesen nevetni, hangja mélyebbé vált. Aztán egyszer bejelentette, hogy elérkezett az ideje annak, hogy egy elnököt válasszanak, és azt mondta, hogy ö maga egy nagyszerű elnök lenne.

"Egész biztos, Gólya" mondta a Mormota. "Micsoda az, hogy elnök?"

Éppen befejezték a vacsorát. A ház előtti füvön feküdtek. Egyedül Gólya állt.

El fogom magyarázni nektek – mondta az új nagyon méltóságteljes hangján, és mindannyian tudták, hogy a Gólya most egy beszédet fog intézni hozzájuk.

Korábban, ha Gólya beszédet mondott, egyből elkezdte és elmondta, amit mondani akart. Most megköszörülte a torkát háromszor, összeverte háta mögött a szárnyait, és kiegyenesedett. Mondanivalóját így kezdte: “Barátaim, polgártársaim.”

“Barátaim, polgártársaim.” Mondta “az a kérdés merült fel, hogy mit jelent egy elnök? Egy elnök ... egy elnök .. valójában mondhatnám valaki aki mindennel törődik. Valóban. Ö gondoskodik mindenkiről és mindenről, ami történik.”

“Nagyszerű” mondta a medve. "Nagyszerű, ha valaki gondoskodik rólam.”

“Ne mond Gólya” mondta Mormota “te tényleg gondomat viseled?”

“Természetesen,” mondta Gólya – "a legteljesebb mértékben".

“És ha valami bajom történik, jönni fogsz és segítesz nekem?” kérdezte Mormota

“Pontosan“, mondta Gólya

“Ez tényleg jó!” mondta Mormota.

“De Gólya” mondta a Medve “te mindenképpen segítenél neki, igaz. Neked nem kell elnöknek lenned ehhez, hogy ezt tedd.”

“Ez igaz,” mondta Gólya. “Valóban igaz, de emlékezz arra, hogy Mormota csak egy személy. Az elnök azonban mindenkiről gondoskodik.”

“De Gólya,” mondta a Kutya, “mi mindannyian gondoskodunk mindenkiről.”

“Ah,” mondta Gólya “mindenki gondoskodik, igen, de mit tud tenni? Az elnök tud valamit tenni. Egy elnök kitalál jó ötleteket.”

“Én is azt teszem,” mondta a Cica.

“Én is,” mondta az Egér.

“Egy elnök törvényeket alkot,” mondta Gólya.

“Uh-oh” mondta a Madár. “Nem ettem egyetlen gilisztát sem, Gólya.”

“Tényleg nem,” mondta a Medve.

“Törvények alatt,“ mondta a Gólya, “én csupán szabályokat értek Nem gondolom azt, hogy én csinálom azokat. Csak kigondolom őket, és azután mindenki megbeszéli, és eldönti, hogy mit akarnak abból megvalósítani.”

“De Gólya,” mondta a Cica, “te ezt most is megteheted. Mindannyian megtehetjük.”

“Igaz,” mondta Gólya, “ de fogok mondani egy másik példát, egy olyan dolgot, ami mindenkinek a gondja, mint a ház, amiben élünk. Ma reggel észrevettem, hogy egy ablak betört.”

“Megjavítottad?” kérdezte a Medve.

“Nem,” mondta Gólya. “Azt gondoltam, hogy elmondom nektek és megbeszéljük a dolgot.”

“A beszéd nem fogja távol tartani az esőt,” mondta Cica, "meg kellett volna javítanod az ablakot, Gólya.”

"Azt várod tőlem, hogy beszéd közben javítsam ki?" mondta Gólya

"Ha te elnök lennél," mondta az Egér, "akkor megjavítanád?"

"Természetesen" mondta Gólya. "Vagyis ... találnék valakit, aki megjavítja. Ez egy másik dolog, amit elnökök tesznek. Megtalálják a megfelelő embereket."

"Hogyan csinálnád azt?" kérdezte a Cica "Tudod, hogy ki a legjobb ablakjavító?"

"Nem" mondta Gólya.

"Akkor hogyan találnád ki?" kérdezte a Kutya.

"Megkérdeznék különböző embereket," mondta Gólya. "Például megkérdezném Cicát, mert ö sokakat ismer."

"Akkor gyerünk, kérdezz meg," mondta a Cica.

"Nagyon jó Cica," mondta Gólya "ki a legjobb ablakjavító?"

"Nem mondom meg neked," mondta Cica.

"Micsoda!" mondta Gólya. "Miért nem mondod meg nekem?"

"Miért mondanám?" mondta Cica. "Te nem fogod megjavítani az ablakot."

"De meg fogom mondani az ablakjavítónak, hogy betört az ablak." mondta Gólya.

"Már tudja," mondta a Cica.

"De honnan tudjuk, hogy ö meg fogja javítani?" mondta Gólya.

"Kérd meg," mondta Cica.

"De én nem tudom, hogy ki az!" mondta Gólya.

"Akkor nem tudsz segíteni nekünk," mondta Cica. A Kutyához fordult és azt mondta, "Ki fogod javítani, öreg csont?"

A kutya mosolygott és azt mondta, "Egészen biztos."

Hej Gólya, mondta Mormota “mit csinál az elnök?”

“Egy másik példa” kiáltotta Gólya. “Egy nagy kő hever a gyümölcsösben. El kell onnan szállítani! Ha én lennék az elnök, találnék valakit, aki kigondolná, hogy hogy lehet onnan elvinni, és találnék valakit, aki onnan el is vinné, és akkor-”

A Medve félbeszakította. “Gólya,” mondta “a gyümölcsösben nincs semmilyen nagy kő.”

“Tévedsz,” ordította Gólya.

“Cica kitalálta, hogy hogy lehet elvinni onnan,” mondta a Medve “és éppen ebéd előtt Kutya és én elvittük onnan.”

“Nagyon örülök, hogy ezt hallom” mondta a Gólya.

“Mi mindannyian örülünk, hogy ezt halljuk” kiáltotta az Egér.

“Én meg különösen, mert a szikla alatt nagyszerű férgek voltak, amiket megettem.”

“Mi a fészkes fenéért akarsz elnök lenni?” kérdezte Cica.

“Miért?” ordította és elfeledkezett minden méltóságról, ordított és közben csapkodta a szárnyait.

“Miért?” ordította. “Mert akkor beszédeket mondhatok, amiket ti meghallgattok. És kapsz egy különösen nagy házat, ahol lakhatsz, és mindenki mindent megcsinál neked, elkészíti neked az ételt és akármerre mész, az emberek azt kiáltozzák “Hurrá, itt jön az elnök!”

Vao – mondta Mormota “Ez igen jól hangzik!”

“Eltaláltad, ez tényleg jó” ordította Gólya.

“Mindenki lehet elnök?” kérdezte a Nyúl.

“Mindenki megpróbálhatja,” mondta Gólya, “de szavazatokat kell nyerni. Aki a legtöbb szavazatot kapja az lesz az elnök.”

“Mit jelent az, hogy szavazat?” mondta Mormota.

“Egy szavazat az a te szavad abban, hogy ki legyen az elnök.”

“Én!” ordította Mormota.

“Én!” ordította Nyúl.

Mindenki azt kiáltotta “Én!” és Medve nevetve leült. “Mindenki elnök akar lenni,” mondta.

“Ez képtelenség,” mondta Gólya. “Nem értik a kötelességeiket. Nincs koncepciójuk a munkájukat illetően.”

“De Gólya,” mondta Cica “te nem mondtál nekünk semmi épkézláb dolgot arról, hogy mit is csinál egy elnök.”

“Munkát szerez a barátainak!” ordította Gólya.

“Nekünk van munkánk.” Mondta Medve. “A kertben dolgozunk.”

“Megbeszéléseket folytat más elnökökkel,” mondta Gólya. “Ez az amit ö csinál, és amit senki más nem csinálhat helyette.”

“Miről beszélgetnek?” kérdezte Cica.

“Elnöki kérdésekről!” mondta Gólya “Amit neked nem szabad tudni!”

“De akkor, Gólya,” mondta Medve “ha te más elnökökkel vagy elfoglalva, akkor mit csinálsz itt velünk?”

“Igen,” mondta az Egér. “Menj és beszélj velük! Szerezd meg a ö szavazatukat!”

Csakhogy, mondta Gólya. “Ők is csak magukra szavaznak, mint ti.”

“Hé nézzétek!” mondta Cica “A nap nemsokára lenyugszik. Nincs sok időnk.”

“Az angyalát,” mondta Medve, és felugrott, “Végezzük a dolgunkat!”

 

fordította: Fóti Péter

Kapcsolódó oldalak: