Megosztás

Falko Peschel - Fóti Péter: Mi az érdeklődésvezette önszabályozó, önirányító tanulás?

1. A tanulás különféle elméletei

 

Az emberi tanulás az emberi öntudat egyik alrendszere. Az emberi öntudat komplex alrendszerek együttműködése képpen alakult ki. Ez igaz minden alrendszerére, a tanulásra is.

 

Az emberi tanulás különbözik az állatok tanulásától. Többek között abban is, hogy eredményei részben más formában tárolódnak, mint pl. szimbólikus formában.

 

Természetesen vannak az emberi tanulásnak az állatokhoz hasonlító sajátosságai is. Az állatok élete jóval különbözik az embertől, mert az ember társadalmat alkot, aminek fontos jellemzője a hierarchizáltság. (lásd: Partnerségre épülő társadalmat (és iskolát) a zsarnokság helyett cikket)

 

Az emberi tanulás ebben a hierarchizált társadalomban zajlik.

Egy hierarchizált társadalom tagjaként, egy értékválasztás elé kerül minden ember. Olyan társadalmat szeretne, amelyben az emberek társadalom hierarchikus rendje fennmarad/erősödik, vagy olyat, amelyben a társadalmi hierarchia csökken.

Olyan társadalmat, amelyben a hierarchia bizonyos emeleteire való születéstől függően a gyerekek ennek megfelelően jó vagy rossz oktatást nevelést kapnak, vagy azt gondolja, hogy mindenkit megillet egy személyre szabott képzés, amely egy bizonyos maximumot hozhat ki a jövő generáció tagjaiból figyelembe véve azok képességeit és vonzalmait.

Ez utóbbi lehetőség megvalósulásához keresem a tanulás legjobb módját. Most itt csak ellátom a tanulást néhány jelzővel, amiket a későbbiekben ki szeretnék fejteni. A tanulás, amely szerintem a legtöbbet hozza ki a társadalom jövendő felnőttjeiből, az egy az egyéniséget tisztelő, érdeklődés vezette, önszabályozó és önirányító tanulás, (ahogy az például Falko Peschel Harzbergi iskolájában megvalósul. = link A tanulás demokratizálása)

A következőkben ennek az “az egyéniséget tisztelő, érdeklődés vezette, önszabályozó és önirányító tanulás” elméleti alapjait igyekszem jellemezni. Az ezen alapelvekből következő számos kérdést egy következő cikkben igyekszem megírni.

Ezek a további kérdések:

  • Miként kapcsolható össze az ilyen elveken alapuló tanulás a társadalom demokratikus berendezkedésével
  • Vannak- e és mik azok a minimális tartalmak, amiket a gyerekeknek meg érdemes/kell tanulniuk
  • Milyen segítő eszközök állnak a tanárok rendelkezésére az ilyen tanulás támogatására
  • Milyen impulzusokat adhatnak a tanárok, amivel a gyerekeket egy ilyen tanulási forma mellett kihívhatják és támogathatják. Mi egyáltalán a tanár új szerepe mint impulzusadó és a tanulás kísérője.
Megosztás

Fóti Péter: Demokratikus oktatás: Politika vagy pedagógia?

Elöadás az I. Demokratikus Nevelés konferencián, 2018 március 4-én. 

Tisztelt konferencia látogatók!
Fóti Péter vagyok, a mai konferenciát rendező Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület elnöke. Évekkel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak Kolozsvárra egy pedagógiai konferenciára.i Akkoriban engem az athéni demokrácia foglalkoztatott, és mivel azt mondták, hogy arról beszélhetek, amiről akarok, ezért az athéni demokráciáról annak kialakulásáról és nagyszerűségéről beszéltem. Ezzel akkor sokak számára nagy csalódást okoztam, mert nem a pedagógiáról beszéltem, nem szidtam a jelenleg fennálló nevelési rendszert, hanem valami pozitív képet szerettem volna adni. Akkor elhatároztam, hogy soha többet ilyet nem csinálok, most tehát teszek egy lépést és nemcsak a politikáról beszélek, hanem a pedagógiáról is.

Megosztás

Peter Foti: Comparing Summerhill (A.S Neill) and the Harzberg (F. Peschel ) School
 

 

Introduction

Many people know, that children’s learning is

  • Continual
  • Effortless
  • Inconspicuous
  • Boundless
  • Unpremeditated
  • Independent of reward and punishment
  • Based on self image
  • Vicarious / Resolute
  • Never forgotten
  • Inhibited by testing
  • A social activity
  • Grows
Megosztás

Hatékony, demokratikus csapatmunka

Bevezetés

Két korábbi irásomban szóltam arról, hogy miként lehetne beszélgetéseink kulturáját megújítani. Azóta azokat az elveket, amiket ott leirtam eredményesen használtuk, amikor egy munkacsoport keretében megszerveztük egyesületünk elsö konferenciáját 2018 márciusában. Itt most ezért szeretném ebben az irásban megfogalmazni a legfontosabb elveket, amiket a gyakorlatban is sikeresen kipróbáltunk. Az eredeti irásokhoz ennek a szövegnek a közepén két link vezet. Mindenkit biztatok, hogy ezek alapján igyekezzen dolgozni!

Miért találkozunk?

  • Hogy együtt dolgozzunk

  • Hogy egymás ismereteit, tapasztalatait kicseréljük

  • Ezeket felhasználva megoldásokat találjunk

  • Alapos jó döntéseket hozzunk

Megosztás

Fóti Péter: Demokratikus oktatás: Politika vagy pedagógia?

Elöadás a Demokratikus Nevelés 2018 konferencián Budapesten 2018 március 4.-én

 

 

Miért éppen a 20 század elején jelent meg a demokratikus oktatás gondolta? Mennyiben volt ez következménye politikai változásoknak és mennyiben pedagógiai/pszichológia megfontolásoknak?

 

Megosztás

Fóti Péter: A kiegyensúlyozott gyerek

Bevezetö

Elgondolkoztam azon, hogy milyen lehet az a társadalmi környezet, amelyben a gyerekek örömmel tanulnak. Egy ideális képet szeretnék rajzolni, de reális ideálist. Ez azt jelenti, hogy egy gyerek kiegyensúlyozott maradhat, ha a felsorolás nem minden pontja teljesül, de azt gondolom, az igazán jó környezetben mindennek ott kell lennie. Ha valami hiányzik, érdemes rajta elgondolkodni, mert minden hiány oda vezethet, hogy a gyerekek tanulási kedve alábbhagy.

Az alapok

Toleráns környezet a gondolkodásbeli, érzelmi és identitásbeli különbségekkel kapcsolatban. A különbségekkel kapcsolatban a gyerekek nem éreznek el nem fogadást és szégyent. A környezet a részvételre ösztönöz, Igazságosság uralkodik.

Megosztás

Beszélgetések új filozófiája (II.)

Egy kör-beszélgetés gyűlés lefolyása:

  • (0) A helység elökészítése
  • (1) A megérkezés (check-in)
    • Megérkezés fizikailag és szellemileg
    • Megegyezés arról, hogy mennyi ideig fog a beszélgetés/megbeszélés tartani
  • (2) A szerepek kiosztása
    • A megbeszélés vezetöjének kiválasztása
    • A jegyzökönyv
    • Az idöbeosztás
    • A folyamatok kézbentartása
  • (3) A napirend kialakítása (közösen)
    • Megérkezés
    • Elsö kör
    • Második kör
    • Döntések
    • Bejelentések
Megosztás

Fóti Péter: Thomas Gordonról, annyi év után...

Bevezető

Valamikor, még kimondani is rettenetes, több mint 20 évvel ezelőtt, akkori munkahelyi főnököm Mihály Ottó kiküldetésben volt, és én a szobájában kutattam, nem mint kutató, hanem mint besurranó, kíváncsi tolvaj, amikor kezembe akadt egy dosszié egy fordítással. A borítóra az volt írva: „Tanári hatékonyság fejlesztése”. Elkezdtem olvasni, talán még ott, vagy hazavíve otthon, és nem tudtam letenni. Ez abban a fázisában történt életemnek, amikor azt hittem, hogy már semmi újat nem fogok olvasni. A hiba nem bennem volt, hanem azokban a könyvekben, amik a kezem ügyébe kerültek.

Megosztás

Fóti Péter: Családstruktura és iskola

Milyen értékek kormányozzák az emberek életét? Milyen gondolataik vannak a vallásról, a kultúráról, az üzleti életről, a családról, az iskoláról? Mindezeken gondolatokon túl biztosan különféle gondolataik vannak a vezetésről, beleértve nézeteiket a demokráciáról és a diktatúráról is.

Megosztás

Fóti Péter: Amikor a diákok és tanárok demokratizálják az iskolát….


Ha egy olyan diák vagy tanár vagy, aki egy iskolában demokratizálni szeretné az életet, vagy már egy demokratikus iskolában töltöd napjaidat, (ahol már létezik a heti iskolagyűlés és demokratikus önkormányzat), akkor kövesd az alábbi elveket:


Látógatóink