Megosztás

Fóti Péter: Thomas Gordonról, annyi év után...

Bevezető

Valamikor, még kimondani is rettenetes, több mint 20 évvel ezelőtt, akkori munkahelyi főnököm Mihály Ottó kiküldetésben volt, és én a szobájában kutattam, nem mint kutató, hanem mint besurranó, kíváncsi tolvaj, amikor kezembe akadt egy dosszié egy fordítással. A borítóra az volt írva: „Tanári hatékonyság fejlesztése”. Elkezdtem olvasni, talán még ott, vagy hazavíve otthon, és nem tudtam letenni. Ez abban a fázisában történt életemnek, amikor azt hittem, hogy már semmi újat nem fogok olvasni. A hiba nem bennem volt, hanem azokban a könyvekben, amik a kezem ügyébe kerültek.

Megosztás

Fóti Péter: Családstruktura és iskola

Milyen értékek kormányozzák az emberek életét? Milyen gondolataik vannak a vallásról, a kultúráról, az üzleti életről, a családról, az iskoláról? Mindezeken gondolatokon túl biztosan különféle gondolataik vannak a vezetésről, beleértve nézeteiket a demokráciáról és a diktatúráról is.

Megosztás

Fóti Péter: Amikor a diákok és tanárok demokratizálják az iskolát….


Ha egy olyan diák vagy tanár vagy, aki egy iskolában demokratizálni szeretné az életet, vagy már egy demokratikus iskolában töltöd napjaidat, (ahol már létezik a heti iskolagyűlés és demokratikus önkormányzat), akkor kövesd az alábbi elveket:

Megosztás

Fóti Péter: "A hízelgő, akármi fajta, azokból él, akiknek hízeleg."

La Fontaine: A holló és a róka c. meséjéről

 

A mese mindenki számára ismerős:

Holló úr ült a fatetőn
Csörébe sajt volt, jókora,
S kit a jó-illat csalt oda,
A róka szólt hízelkedőn:
"Á, jó napot, te drága holló!
Mi szép vagy! nincsen is hozzád hasonló!
Nem tódítok, de hogyha hangod
Olyan, mint rajtad ez a toll, ó
Akkor a madarak között első a rangod."
A holló erre rendkívül örül,
Torkán egy hangot köszörül,
Kitátja csőrét, földre hull a sajtja
A róka felveszi és egyre hajtja.
"A hízelgő, akármi fajta,
Azokból él, akiknek hízeleg:
Felér a sajttal ez a lecke - vedd."
A holló ámul, pironkodva, végre
Megesküszik, hogy nem megy soha jégre.

Mi ennek a mesének az értelme? Mit tegyünk vele, milyen korban meséljük a gyerekeknek. Rousseau korában szokásos volt a mesét a gyerekeknek nagyon fiatalon mesélni, és remélni, hogy a gyerekek a mese tanulságát megértve nagy korukban is tudni fogják, hogy vigyázni kell a hízelgőkkel, mert szép szavukkal kicsalják tőlünk a sajt megfelelőjét! Nem rossz gondolat, sokan megszívlelhetnék a mai felnőttek közül, akik mind a mai napig szívják különféle pártok mérgező hízelgését, és szavazataikkal hatalomba juttatják hol ezt, hol azt a hízelgőt.

Megosztás

Fóti Péter: A jó iskola ismérvei 14 pontban

 

  1. Az iskolában tanított tantárgyak között a gyerekem megtalálja a neki tetszőket. Kevés hányad legyen mindenki számára kötelező, és sok legyen a szabadon választható, hiszen mi emberek tudunk egymással kooperálni, ismereteink, képességeink kiegészítik egymást. Pista tanulja azt, amit Pista szeret, Mihály azt, amit Mihály szeret.
  2. Az iskola nyújtson a tantárgyakon kívül egyéb cselekvési lehetőségeket. Ezek is legyenek választhatók, Juli mehessen úszni, Marika kézimunkázhasson.
  3. A gyerekeket tájékoztassák, hogy milyen választási lehetőségeik vannak az iskola elvégzése után. Milyen szakmák, milyen foglalkozások valók hozzájuk. János tudja, hogy mit csinál egy szerelő, vagy egy fodrász, Anita, hogy mit csinál egy jogász, vagy egy építész.
Megosztás

Fóti Péter: A demokrácia minimuma

(Népszabadság 2015. 01. 15.)

Sajnos hozzá kell szoknunk, hogy a demokrácia szót mindenki könnyen a szájára veszi, ha valamivel elégedetlen. Ennél is rosszabb azonban az a fejlemény, ha valaki a szó hallatán csak legyint, és ezzel kifejezi megvetését az egész világ és benne a demokrácia iránt is.

Mindebből azt a következést vonom le, hogy érdemes lenne tisztázni a demokrácia fogalmát, megtisztítva azon értelmezésektől, amelyek hozzájárultak, hogy ez a szép eszme lejáratódjon. A demokrácia igazi értelme abban van, hogy a demokrácia rendszerében minden embernek befolyása van saját életére. A probléma ott keletkezik, hogy ez a befolyás, ahogy az emberi közösség mérete nő, egyre érzékelhetetlenebbé válik.

Megosztás

Fóti Péter: Szólásszabadság az iskolában

(Népszabadság 2015-11-18)

 

Ha újságokat veszünk a kezünkbe, gyakran rájövünk, hogy a bennük szereplő hírek között sok olyan van, mely mögött nem állnak tények, vagy amelyekről első pillanatban látjuk, hogy az újság mögött álló politikai körök szájíze szerint fogalmazták meg őket. Mindenki számos ilyen példát ismer. Kérdés, mit lehet azért tenni, hogy gyerekeink is felismerjék, hogy torzított információkkal igyekeznek befolyásolni őket.

Megosztás

Fóti Péter: Iskola: a szabadság kezdete

(Népszabadság 2016-02-08)

Most, amikor ilyen sokan átkozzák az Orbán-rendszer eszeveszett centralizá­cióját, nem árt emlékeztetni rá, milyen sokan átkozták évekkel ezelőtt a decentralizációt.

A centralizáció annak jó, aki szereti, ha megmondják neki, mit csináljon. Ez az embertípus elsősorban a biztonságra törekszik. A decentralizációt az önálló és az önállóságra vágyó emberek szeretik. Az ő elsődleges szükségletük a szabadság. Nyilván minden embernek szüksége van erre is, arra is, de nem egyforma mértékben. Az előbbiekből a szabadság pánikot vált ki. A szabadsággal ugyanis felelősség jár, és ettől sokan rettegnek.

Megosztás

Fóti Péter: A demokratikus iskola

(Népszabadság / 2016-03-11)

A Nagy Pedagógus Tüntetésen kezembe nyomtak egy táblát. Az állt rajta: „Pluralizmust". Örömmel mutattam fel a táblát, noha átázott miatta a jobb kezemen a kabát.

A pluralizmus nem csupán a társadalomban van eltűnőben, hanem az iskolarendszerben is. Vannak még alternatív iskolák, de állandó veszélyben. A bizonytalanságban tartás a 2010 óta regnáló hatalom általános jellemzője. Problémák persze korábban is voltak. Az 1993-as pluralista oktatási törvényt fokozatosan lerontották újabb és újabb feltételekkel, amelyek egyre inkább nehezítették az alternatív iskolák alapítását. Holott igény van rá, de jaj annak, aki ebbe a fába vágja a fejszéjét.
Az iskolarendszer egy plurális társadalomban három fő kérdésre keresi a választ:

1. Mit kell tenni azért, hogy a kivívott demokrácia fennmaradjon?
2. Mit kell tenni azért, hogy a felnövő generáció boldoguljon?
3. Mit kell tenni azért, hogy a felnövő generáció erkölcsös legyen?

Megosztás

Fóti Péter: Az athéni demokrácia és a mai iskola

Előadás a Babes-Bolyai Tudományegyetem Neveléstudományi konferenciáján

 

1. Bevezető

2014 március 22-én Kolozsváron jártam a Babes-Bolyai Tudományegyetem Neveléstudományi konferenciáján. Az a megtiszteltetés ért, hogy az egyik fő előadó lehettem. Témámat is szabadon választhattam meg, a konferencia fő címéhez kapcsolódóan. Számomra világos volt, hogy a világban lassan terjedő iskolatípusról, a demokratikus iskolákról fogok beszélni. Hogyan folyik ott a tanulás, mit tudnak az ilyen iskolákba járó gyerekek, és mit jelent ezekben az iskolákban a szabadság. Miközben mindezen gondolkodtam, került kezembe Hans Vorländer német nyelvű: Demokratie című könyve. A könyv nagyon megragadott, és elhatároztam, hogy előadásom témáját kibővítem, azzal, hogy arról is beszélek, hogy mi köze van a mai demokratikus iskoláknak az antik athéni demokráciához. Mostani olvasóim már abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy időközben a könyv az athéni demokráciáról szóló egy fejezetét le is fordítottam és az olvasható a

http://www.demokratikusneveles.hu/index.php/cikkek/13-egyeb-szerzok/237-vorlander-demokracia címen.

 


Látógatóink