Megosztás

Frank Smith: Chomsky és Skinner vitája az emberi nyelv természetéről

 

(fordította Jinda Réka)

Bevezető a fordításhoz

Az alábbi fordítás Frank Smith nyelvpszichológus „Insult of Intelligence” (Az intelligencia elgáncsolása) c. 1986-ban megjelent könyvéből való. A könyv angolul megtalálható az Interneten http://gyanpedia.in/tft/Resources/books/insult.pdf cím alatt. A könyv bevezetésének első bekezdése így hangzik:

 “Húsz év óta két egymással konfliktusban álló realitást tanulmányozok. Az egyik az emberi agy valósága és ezen belül is az, ahogyan gyerekek és a felnőttek tanulnak. A gyerekek, hasonlóan a felnőttekhez állandóan tanulnak, attól a fontos kivételtől eltekintve, amikor meggyőzik őket , hogy nem tudnak tanulni. A ketyegő bomba minden iskolai osztályban az, hogy a gyerekek pontosan azt tanulják, amit tanítanak nekik. Nem azt tanulják amiről a tanárok azt gondolják, hogy tanítanak nekik, vagy másként fogalmazva a tanárok nem azt tanítják, amit szándékuk van tanítani. Ha azt akarjuk megtudni, hogy mit tanulnak a gyerekek, akkor meg kell néznünk azt, hogy hogyan hagyják el az iskolát. Ha azt gondolják, hogy az írás és az olvasás nehéz és értelmetlen, a matematika zavaros dolog, a történelemnek nincs jelentősége, hogy a művészet unalmas, akkor ez az, amire tanították őket. Az emberek azt tanulják meg, amit bemutatnak nekik, és ez nem fog megváltozni a politikusok és a oktatási bürokrácia kedvéért.”

 Az általam kiragadott rész a könyv elejéből arról szól, hogy miféle elméletek állnak ma az oktatási rendszer mögött, illetve arról az eddig sikertelen kísérletről, hogy az oktatási rendszer mögött álló tudományos szemlélet eddigi gondokat okozó, mert gondolattalan viselkedéstudományi megközelítése helyett az ember valódi komplexitását figyelembe vevő jobb elmélet vegye át.

Fóti Péter

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és felejtés könyve

Részlet a 11. fejezetből: Mit tudunk, és mit nem tudunk megtanulni

A kitűnő orosz kutató Lev Vigotszkij kitalált egy tartalmas szemléltetést arról, hogy az együttműködés hogyan vezet az egyes emberek tanulásához. Minden, amit ma a gyerekek ma meg tudnak tenni segítséggel, azt holnap meg fogják tudni tenni segítség nélkül is.

Vigotszkij egy majdhogynem tiltott kifejezést használt erre: zone of proximal development ( közelítő zónás fejlődés ). Képzelj el minden emberre egy három koncentrikus körből álló kört! (az Interneten nem találtam hasonlót, ezért vettem egy ábrát, ami megközelíti, amit Smith mond. - a ford.)

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és felejtés könyve

részlet a 12. fejezetből: Milyen a te ideális iskolád?

Egy gyakran előforduló kérdés, de bevallom, nem tudom, hogy "ideális iskolák" lehetségesek és szükségesek-e? Semmiképpen nem lehet ilyesmire egy képletet alkotni. A tanulás hivatalos teóriájától megszabadított iskolák legfontosabb jellemzője éppen, hogy nem egy kaptafára alkotják őket. Különféle típusok létezhetnek.

Minden megszabadított iskola lényege, hogy az egy közösség - nem egy hierarchia, csúcsán az igazgatóval, alattuk a tanárokkal, segédszemélyzettel, tanulókkal, hanem egy olyan hely, ahol az emberek érdeklődésüknek megfelelően tevékenykedhetnek. Tanárok, tanulók és mindenki más az iskolában partnerek egy együttműködő kezdeményezésben és vállalkozásban. Valószínűleg több tanár is lenne bennük - tapasztaltabbak és jobban megfizetettek - több segéderő és tanárjelölt is.

Van néhány dolog, ami biztosan HIÁNYOZNA egy megszabadított iskolából: nem lennének gondolattalan gyakorlatok, büntető tesztek, megkülönböztetés, szegregáció, értelmetlen verseny, egymás címkézése, kezeket megkötő órarendek, a tanárok és a gyerekek nyilvános vagy a háttérben történő megalázása.

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és felejtés könyve (tartalomjegyzék és bevezetö)

Tartalomjegyzék

Bevezető

I. Mi történik itt?

1. Mese két vízióról

II. A tanulás és felejtés klasszikus szemlélete

2. Az identitás kérdése

3. A gyerekek őrületes tanulási képességei

4. Csatlakozás az írástudók klubjához

5. Tanulás egész életen keresztül

III. A tanulás és felejtés HIVATALOS teóriája

6. A tradicionális bölcsesség aláásása

7. A tanulás elméletének kiókumlálása

8. A tesztelők eljövetele

9. További háború és ködösítés

10. A HIVATALOS teória on-line

IV. A helyreállítás

11. A magunk tanulásának felszabadítása (részlet)

12. Az iskolák és az oktatás felszabadítása (részlet)

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és felejtés könyve

7. fejezet: A tanulás elméletének kiókumlálása

 

A tanítás tudománnyá válásához le kellett győzni egy jelentős akadályt...

Ahhoz, hogy egy tudománnyal álljunk szemben, olyan kísérletekre van szükségünk, amelyekben méréseket tudunk végezni, és összehasonlításokat tudunk tenni. Ahhoz, pedig, hogy mérni tudjunk, szükségünk van valami megszámolhatóra. Egységekre van szükség, mint például a méter, liter, kiló, fok, volt. Hogyan nézne ki tehát a tanulás egysége? Hogyan jöhetne létre ennek segítségével a tanulás tudományos elmélete?

Egy szerencsétlen történelmi egybeesés nyomán ez a probléma egy homályos német filozófus segítségével megoldást nyert. Amint az oktatási rendszer keresgélni kezdte a tanulás tudományos elméletét, a kísérleti pszichológia talált egyet. Különösnek tűnhet, de az oktatás inspirációt kapott a kísérleti pszichológiától.

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és felejtés könyve

6. fejezet A tradicionális bölcsesség aláásása

 

A tanulás lehet könnyed, erőlködés nélküli, folyamatos, maradandó - és kellemes - de mindez nem fog megtörténni, ha hiányzik a megértés, az érdeklődés vagy a bizalom. Ez a tanulás és a felejtés klasszikus elmélete. Erőfeszítés nélkül tanulunk, ha érdekel az, amit csinálunk (vagy amit valaki más csinál), ha nem vagyunk összezavarodva, és ha megkaphatjuk azt a segítséget, amelyre mi igényt tartunk. Mindezt tudjuk valahol magunkban, még akkor is, ha nem gondolunk mindig rá, azért sem, mert a tanulás nem igényel állandó tudatos koncentrálást arra, hogy éppen tanulunk.

Miért van akkor az, hogy a tanulás "hivatalos" teóriája, amely azt mondja, hogy a tanulás nehéz, ritka, hatástalan, könnyen felejtődik, és örömtelen, annyira meghatározza az oktatást és az életünket? Mi vezetett oda, hogy bárki elhiggye, hogy a tanulás csak akkor valódi, ha az megerőltetést és erőfeszítést kíván. Hogyan lehet, hogy ez a rossz és veszélyes elmélet egyáltalán lábra kaphatott?

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és felejtés könyve

4. fejezet: Csatlakozás az írástudók klubjához

Hogyan lettünk az írni és olvasni tudók klubjának tagjai? Hogyan lesznek a gyerekek, sőt felnőttek az írástudók világának tagjai.

Nem kell gyakorlott olvasónak lennünk ahhoz, hogy csatlakozhassunk és nem is kell jól tudnunk írni. Éppen ellenkezőleg. Nem tanulunk meg írni és olvasni addig, míg nem csatlakozunk az írástudók klubjához. Az írásbeliség nem mint valami befejezés koronázza meg az írás és olvasás tanulása érdekében elvégzett tanár által megadott feladatokat. Írni és olvasni ugyanúgy meg lehet tanulni minden erőfeszítés nélkül, ahogy beszélni megtanultunk. Minden egyéb nagyszerű gyakorlat, drill, javítás és teszt csupán elterel minket és sokszor leküzdhetetlen akadályt állit az írásbeliség elérése elé.

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és a felejtés könyve

1. fejezet: Mese két vízióról

Bevezető

I. Mi történik itt?

 Vegyünk egy tanulót - egy elemi iskolás gyereket, vagy egy felnőttet egy felsőbb iskolában. Hetek kemény munkája után megoldott egy tesztet, amely fontos szerepet játszik későbbi életében. A tanár csupán elmondja az eredményt. "3 mínusz ismét" mondja. "Nem sokat tanultál, igaz?"

A tanuló ezzel a kijelentéssel ellentétben sokat tanult. A tanuló észrevette a tanár elítélő arckifejezését, érezte a rosszullétet gyomrában, és újra rájött, hogy milyen terméketlen és büntető jellegű lehet a tanulási szituáció. A tanuló újra elvesztett egy darabot önbizalmából, valamit, amit soha nem fog elfelejteni.

Megosztás

Frank Smith: A tanulás és felejtés könyve

Bevezető

Bevezető

Az a tény, hogy az erőlködés a tanulás hatástalan módja – sőt biztos út a felejtéshez – meglepetésként ér sok embert. Azt tanították nekik, hogy a tanulás megköveteli a kemény munkát, a komoly motivációt, és a fókuszált koncentrációt. Valószínűleg arra is megtanították őket, hogy ne várjanak maguktól túlzottan sok sikert, akármilyen keményen is próbálkoznak azt elérni.

Ebben a könyvben szembe fogom állítani a tanulás két vízióját: a „hivatalos“ teóriát, amely azt mondja, hogy a tanulás munka, és a „klasszikus“ teóriát, amely azt mondja, hogy életünk minden pillanatában megerőltetés nélkül tanulunk. Mi mindannyian birtokoljuk és tiszteljük a klasszikus nézetet, amely mélyen a tudatalattinkban van belénk foglalva, de csak ritkán vagyunk ennek tudatában. Részletesen és kimerítően be fogom mutatni ezt a gazdag, összetett, és hosszútávon megmaradó tanulást, amelynek segítségével születésünktől fogva elsajátítunk számtalan dolgot, és részletesen bemutatom az ellentétes elmélet keletkezését és történetét, és azt az utat, ahogy mindez dominálja a mai oktatási rendszert.


Látógatóink