Megosztás

Falko Peschel - Fóti Péter: Mi az érdeklődésvezette önszabályozó, önirányító tanulás?

1. A tanulás különféle elméletei

 

Az emberi tanulás az emberi öntudat egyik alrendszere. Az emberi öntudat komplex alrendszerek együttműködése képpen alakult ki. Ez igaz minden alrendszerére, a tanulásra is.

 

Az emberi tanulás különbözik az állatok tanulásától. Többek között abban is, hogy eredményei részben más formában tárolódnak, mint pl. szimbólikus formában.

 

Természetesen vannak az emberi tanulásnak az állatokhoz hasonlító sajátosságai is. Az állatok élete jóval különbözik az embertől, mert az ember társadalmat alkot, aminek fontos jellemzője a hierarchizáltság. (lásd: Partnerségre épülő társadalmat (és iskolát) a zsarnokság helyett cikket)

 

Az emberi tanulás ebben a hierarchizált társadalomban zajlik.

Egy hierarchizált társadalom tagjaként, egy értékválasztás elé kerül minden ember. Olyan társadalmat szeretne, amelyben az emberek társadalom hierarchikus rendje fennmarad/erősödik, vagy olyat, amelyben a társadalmi hierarchia csökken.

Olyan társadalmat, amelyben a hierarchia bizonyos emeleteire való születéstől függően a gyerekek ennek megfelelően jó vagy rossz oktatást nevelést kapnak, vagy azt gondolja, hogy mindenkit megillet egy személyre szabott képzés, amely egy bizonyos maximumot hozhat ki a jövő generáció tagjaiból figyelembe véve azok képességeit és vonzalmait.

Ez utóbbi lehetőség megvalósulásához keresem a tanulás legjobb módját. Most itt csak ellátom a tanulást néhány jelzővel, amiket a későbbiekben ki szeretnék fejteni. A tanulás, amely szerintem a legtöbbet hozza ki a társadalom jövendő felnőttjeiből, az egy az egyéniséget tisztelő, érdeklődés vezette, önszabályozó és önirányító tanulás, (ahogy az például Falko Peschel Harzbergi iskolájában megvalósul. = link A tanulás demokratizálása)

A következőkben ennek az “az egyéniséget tisztelő, érdeklődés vezette, önszabályozó és önirányító tanulás” elméleti alapjait igyekszem jellemezni. Az ezen alapelvekből következő számos kérdést egy következő cikkben igyekszem megírni.

Ezek a további kérdések:

  • Miként kapcsolható össze az ilyen elveken alapuló tanulás a társadalom demokratikus berendezkedésével
  • Vannak- e és mik azok a minimális tartalmak, amiket a gyerekeknek meg érdemes/kell tanulniuk
  • Milyen segítő eszközök állnak a tanárok rendelkezésére az ilyen tanulás támogatására
  • Milyen impulzusokat adhatnak a tanárok, amivel a gyerekeket egy ilyen tanulási forma mellett kihívhatják és támogathatják. Mi egyáltalán a tanár új szerepe mint impulzusadó és a tanulás kísérője.
Megosztás

Hans Brügelmann: Falko Peschel kutatásának jelentősége

Falko Peschel Offene Unterricht in der Evaluation c. könyvének előszava (2003.4.28)

 

Falko Peschel figyelemreméltó könyvet írt. Figyelemre méltó, mert itt egy olyan gyakorlatot vizsgál meg, ami a tekintélyellenes nevelés 1970-es évekbeli eltűnése után utópiának tűnt. Azért is figyelemreméltó, mert megújítja és újra kifejti ezt az elméletet (a nyitott oktatás és a demokratikus önigazgatás kombinációját), és azt a normál iskolában kipróbálta és megvizsgálta. Eredményei a PISA és TIMSS által vizsgált, frontális tanításon szétaprózott tantárgyakat tanító teljesítményorientált iskola ellen szólnak. Azt gondolom,  hogy ez a dolgozat  nem fog elkallódni a könyvespolcon, hanem még éveken keresztül része lesz annak a beszélgetésnek hogy milyen legyen az iskola. Ez a vizsgálat történelmet fog csinálni, még akkor is, hogyha az írója jogos kételyet fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy vajon az általa véghezvitt fordulat megértésre fog-e találni.

Megosztás

Jürgen Bennack: Bevezető Falko Peschel könyvéhez (2002)

Az “alapiskolai alapismeretek” (Basiswissen Grundschule) könyvsorozatban jelenik meg ez a kétkötetes mű Falko Peschel tollából a “Nyitott tanítás (Open learning) - elképzelések, realitás, perspektívák és egy gyakorlatban kipróbált koncepció megvitatása” címmel.

Az első kötet “általános didaktikai megfontolásokat tartalmaz” :

  • “Open learning” szokásos formáit és koncepcióit elméletben és a gyakorlatban,
  • Az alapelvek tudományos megfogalmazási kisérletét, valamint az iskolai szereplök új szerepfelfogását,
  • Szándékokat, módszereket és eljárásokat, amelyek az “Open Learning” előfeltételei,
  • A tanítás tervezését, a tanulók értékelését, az értékelés és a bevezetés problémáit.
Megosztás

"Open learning" a Harzbergi demokratikus iskolában

publikációk

 

Hannelore Zehnpfennig Miért hagytam fel a frontális tanítással?
Falko Peschel:  A harzberg-i iskoláról (ismertetö iskolaprospektus)
Falko Peschel A tanulás demokratizálása
  Egy iskola Harisnyás Pippinek 
Jürgen Bennack Bevezető Falko Peschel könyvéhez (2002)
Falko Peschel Az iskola, ahol a gyerekek eredményesen és értelmesen tudnak és akarnak tanulni .
Fóti Péter interjú Falko Peschellel Élet az iskolában…ahol nincs frontális tanítás (I. rész)
Fóti Péter interjú Falko Peschellel A kezdeti káosztól az empatikus-demokratikus tanulóközösségig (II. rész)
Fóti Péter A tanulásról a szabad iskolákban
Fóti Péter Miért tanulunk?
Fóti Péter A tanulás szabadsága…
Hans Brügelmann: „Tévednek, amikor a helyesírási katasztrófáról beszélnek“
Hans Brügelmann: Utam a “saját szavainkon keresztül az írásbeliséghez” módszerhez
Fóti Péter Comparing Summerhill & Harzberg
Megosztás

Mi az érdeklődésvezette önszabályozó, önirányító tanulás?

1. A tanulás különféle elméletei

2. A konstruktivizmus tartalma

3. Az önállóság és a konstruktivizmus

4. Kívülről irányitva és szabályozva?

5. Belső, külső vagy érdeklődés vezette motiváció?

6. Tudatos, tudattalan vagy intuitív keletkezése a képességeknek.

7. Tudatos gyakorlás vagy stratégiák folyamatokon keresztüli kialakulása

8. Implicit, explicit(tudatos) vagy incidental(mellékes) tanulás?

9. Tanulás - Begyakorolni a tananyagot vagy az érdeklődés integrált kielégítése

10. Képességek hasztalan ismeretek helyett?

Irodalom:

 

Uj pedagógia

2. A tanterv helyett - a legjobb támogatás mindenkinek

3. A társas nevelés új szerepe - A látszólagos harmóniától az önkormányzatig

4. A tanuló uj szerepe - A feladatok mechanikus elvégzöjétöl a feltalálóig

5 A tanár uj szerepe: A kioktatótól a tanulás kiséröéig

6 A tananyagok szerepe: Az előírt tananyagtól a munkaeszközig

8 Az új szülő szerep - ellenőrzés helyett impulzust adó

 

 

 
Megosztás

Hans Brügelmann: Utam a “saját szavainkon keresztül az írásbeliséghez” módszerhez

Amikor 1980-ban a brémai egyetemen kineveztek a kezdeti iskolázással foglalkozó tanszékére professzornak , fogalmam se volt az irás-olvasás didaktikájáról. Hogy az egyetemisták előtt le ne égjek, mindent elolvastam, ami a kezembe került – és minden nagyon elégtelen volt: Mindenhol arról írtak, hogy hogyan kell írást olvasást tanítani, de semmi tapasztalati eredmény nem volt arról, hogy a gyerekek hogyan tanulják ezt meg.

Megosztás

Fóti Péter: Demokratikus oktatás: Politika vagy pedagógia?

Elöadás az I. Demokratikus Nevelés konferencián, 2018 március 4-én. 

Tisztelt konferencia látogatók!
Fóti Péter vagyok, a mai konferenciát rendező Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület elnöke. Évekkel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy meghívtak Kolozsvárra egy pedagógiai konferenciára.i Akkoriban engem az athéni demokrácia foglalkoztatott, és mivel azt mondták, hogy arról beszélhetek, amiről akarok, ezért az athéni demokráciáról annak kialakulásáról és nagyszerűségéről beszéltem. Ezzel akkor sokak számára nagy csalódást okoztam, mert nem a pedagógiáról beszéltem, nem szidtam a jelenleg fennálló nevelési rendszert, hanem valami pozitív képet szerettem volna adni. Akkor elhatároztam, hogy soha többet ilyet nem csinálok, most tehát teszek egy lépést és nemcsak a politikáról beszélek, hanem a pedagógiáról is.

Megosztás

„Tévednek, amikor a helyesírási katasztrófáról beszélnek“

Interjú Hans Brügelmann nyugalmazott brémai pedagógiaprofesszorral / Az interjút készítették: Rafaela von Bredow és Veronika Hackenbroch / Spiegel Online 2013 Juni 27.

A fordító elöszava:

Az fenti interjú alanyának neve többször előfordult azokban a beszélgetésekben, amit a Peschel család konyhájában folytattam 2018 december elejei látogatásom alkalmával. Egyszer Falko fordult hozzám, hogy ismerem-e a Brügelmann nevet. Igennel válaszoltam, mert tudtam, hogy Brügelmann Falko egyik mentora volt, és számos dolgot tőle tanult. Most amikor igyekszem Falko Peschel irásai nyomán a demokratikus iskolák számára egy tanulási-tanítási koncepciót kidolgozni, gondoltam, jobban utánanézek Brügelmannak és tanítási-tanulási nézeteinek. Így jutottam az alábbi Spiegel-interjúhoz 2013-ból. A felkészült interjúkészítők megpróbálták bizonyítani, hogy Brügelmann módszere rosszabb, és felelős azért, hogy a német fiatalok nem tudnak helyesen írni. Brügelmann érvekkel kontrázza nézetüket, és kitart mellette, hogy módszere nem rosszabb a szokásos tradicionális írás olvasás tanításnál. Ha ráadásul hozzávesszük, hogy az ő módszere harmonizál azzal az általános progressziv követelménnyel, hogy az oktatásnak önirányítónak és önállóságra nevelőnek kell lennie (hagyni az önállóságot és az irányítást a gyerekeknél), akkor kifejezetten amellett tehetjük le a voksunkat, hogy érdemes Brügelmann módszerét követni. Hozzátenni még azt érdemes, hogy nem elég, ha csupán ez a módszerünk van. Minden választott módszerünknek meg kell felelni a fenti követelménynek, mert minden ilyen választott módszer hatása erősíti a többi hatását.

 

Megosztás

Egy iskola Harisnyás Pippinek

Ha Astrid Lindgren egy helyet tervezett volna, ahol tanulni lehet, valószínűleg valami olyasmi jött volna létre, mint a Harzbergi iskola: egy iskola frontális tanítás nélkül, ami gyerekeket és szülőket egyaránt felvillanyoz.
Lennard hat éves és szó szerint minden érdekli. Ebben a pillanatban a és b-vel számol, a számok világa már az óvodában világos volt számára. „Ha az egész első osztály alatt a 20-as számkörben kellett volna maradnia, egészen biztos, hogy felhívta volna magára a figyelmet azzal, hogy zavarja az órát“. Mondja Kerstin, Lennard mamája. Ezért írattuk be őt ide, ebbe az iskolába.

Megosztás

„A pokolba a matematikával!”

MARIO MONTESSORI ÉS A.S. NEILL vitatkozik iskoláikról és a neveléshez fűződő radikális álláspontjaikról 1964-ben

(Fordította: Miskolczy Zsuzsa)

Csaknem öt éve jelent meg egy bizonyos könyv Amerikában egy idős angol tanárember, A. S. Neill tollábólSummerhill – A Radical Approach to Child Rearing (Summerhill: a gyereknevelés radikális megközelítése) címmel. A könyvkiadók ezt a típusú könyvet hívják sleeper-nek (szó szerint „alvó”). Eleinte ugyanis kevés figyelmet kap, ám aztán elkezdenek beszélni róla itt, vitatkozni ott, majd hamarosan kisebbfajta országos kultusszá növi ki magát, míg el nem jut odáig, hogy a gyerekekről és a nevelésről folytatott naprakész diskurzus folyamán valaki egészen biztosan felteszi a kérdést: „Na és, a Summerhillt olvastad már?”

Nagyjából ezzel egy időben, a Connecticut állambeli Greenwich-ben szülők egy csoportja egy másikfajta, 50 évvel azelőtt még Amerika-szerte széles körben kedvelt, de azóta szinte teljesen feledésbe merült módszeren alapuló különleges iskolát alapított. Az említett módszert Olaszország első női doktora, Maria Montessori dolgozta ki sokéves kísérletezés után, melyet Róma nyomornegyedeiben hajtott végre.


Látógatóink