• Nyomtatás

A berlini Netzwerk demokratikus iskola dokumentumaiból

(http://schule.netzwerkspielkultur.de/)

Az iskola 48 oldalas koncepciójának 3. oldala

 Vezérlő elvek

  •  Alapjogok és demokrácia

 A Netzwerk iskola alapértékei a szabadság, a demokrácia, és az emberi jogok.

  •  Gyermeki jogok és beleszólás a közügyekbe (mitbestimmung)

 A Netzwerk iskola elismeri a gyerekek és a fiatalok jogait. Ehhez tartozik a jog az önmeghatározásra a tanulással kapcsolatban, és a beleszólás az iskolai szervezet ügyeibe

  •  Részvétel és közreműködés

 A Netzwerk iskola erősíti a közreműködési, önérvényesítési és kooperációs képességeket, elsősorban a tanulok körében, de azt ott dolgozó felnőttek és a szülök esetében is.

  • Pluralizmus és heterogenitás

 A Netzwerk iskola elismeri a gyerekeket a maguk különbözőségében. Üdvözli a tehetségek és a képességek sokféleségét (pluralizmusát). A különbözőséget úgy tekinti mint egy kincset, amit támogat.

  • Individualitás és önállóság

 A Netzwerk iskola úgy tekinti a tanulókat, mint akik ALANYAI (és nem tárgyai ) tanulási folyamataiknak. Ez megnyitja annak lehetőségét, hogy a gyerekek egyéni módon önállóan tanuljanak. Az informális tanulásnak nagy jelentősége van.

  •  Emberség és közösségi érzés

 Az Netzwerk iskola támogatja a emberséget (empátia, összetartozás érzése, egymás segítése), az erőszakmentes konfliktusmegoldást. Az iskola jogállami, demokratikus struktúrái arra szolgálnak, hogy az iskola minden tagja képes legyen megérteni a többiek helyzetét, hogy mindenki biztonságban érezze magát, és felelős legyen a közösségért.

  • Együttműködés

 Az Netzwerk iskola együttműködik a hasonló elveken működő más iskolákkal és projektekkel az egész világon, és kooperál a helyi intézményekkel és munkahelyekkel.

 

Gyakran ismételt kérdések (válogatás)

Mi a Netzwerk iskola alapgondolata?
 A Netzwerk iskola egy úgynevezett demokratikus iskola, 6 éves kortól. Az iskolában 6 és 16 éves korig vannak gyerekek. Az iskolába való felvétel nem függ teljesítménytől, tehetségtől, képességektől. Az iskola lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy érdeklődésüket kövessék és támogatja öket ebben. Ezért nincs évfolyam szerinti bontás és nincs egységes órarend.

Az iskola nyitott olyan fogyatékos gyerekek számára, akik különleges támogatást igényelnek.

 Mi a demokratikus iskola alapgondolata?

 A demokratikus iskoláknak két alapgondolata van: Önmeghatározás(selbstbestimmung) a saját tanulással kapcsolatban, és beleszólás (mitbestimmung) az iskolai szervezet vonatkozásában. A szabályok (törvények) a hetente ülésező iskolagyűlésen lesznek elfogadva. A legtöbb demokratikus iskolának van egy saját igazságszolgáltatása (mint ez a demokratikus államokban szokás) ahol a konfliktusok igazságosan az érintettek részvételével megvitatásra és tisztázásra kerülnek. A világon léteznek demokratikus iskolák 30 országban. (2007-es adat). Az iskolák nemzetközi szervezete a International Network of Democratic Education (www.idenetwork.org), amelyhez a legidősebb iskola az (Anglia) Summerhill is tartozik.

 Miért nevezi magát a Netzwerk-Iskola "demokratikusnak"?

 Az úgynevezett demokratikus iskolákban az iskola belső szervezete közvetlen módon demokratikus. A tanulóknak közvetlen befolyása van a döntésekre, amik érintik őket.

A tradicionális iskolák egy hosszú külső legitimációs lánc segítségével demokratikusan ellenőrzöttek. A tanulók így tárgyaivá válnak olyan igazgatási döntéseknek, amelyekre nincs befolyásuk.

 Csak gazdag családok gyerekei fogják a Netzwerk iskolát látogatni?!

 Természetesen abban, hogy az iskola kit vesz fel, a szülök anyagi helyzete semmilyen szerepet nem játszik. Valójában a gyakorlatban ez az alapbeállitottság bizonyos határokba ütközik.

A szabad iskolák a berlini szövetségi tartományban annyi állami támogatást kapnak, amely megfelel a hasonló állami iskolák személyi költségei 93%-nak (maximum).

Ennek következtében a mutatkozó hiányt, a többlet személyzet költségét, a üzemeltetési költséget, a felhasznált pedagógiai anyagok és projektekhez szükséges pénzt más forrásból kell beszerezzük. Ezért, mint a legtöbb szabad iskola, arra vagyunk utalva, hogy iskolapénzt szedjünk.

Mi szeretnénk a az iskolapénzt amennyire csak lehetséges alacsony színvonalon tartani, vagy ha lehet erről teljesen lemondani. Igyekszünk arra, hogy más forrásokból pénzt szerezzünk, és így kevesebb iskolapénzt szedjünk.

Azt szeretnénk, hogy az iskolák, függetlenül attól, hogy ki a fenntartójuk teljeses mértékben az adókból legyenek finanszírozva (jog az ingyenes képzésre) Ez azonban egy politikai követelés, amit egyedül nem tudunk érvényesíteni. Igazságtalannak tartjuk, hogy szociális és demokratikus projektek, mint amilyen a demokratikus iskola is, olyan politikai keretrendszerben működnek, ami oda vezet, hogy válogatniuk kell (iskolapénz) -és ezért azután ezeket a projekteket elítélik. Az ítélet így nem a valóságos okozót találja.

Fordította: Fóti Péter

Kapcsolódó oldalak: